„Creutzfeldt–Jakob-szindróma” változatai közötti eltérés

Bár a tényleges előfordulásával kapcsolatban csak becsült adatok állnak rendelkezésre, hisz a tényleges számát csak akkor lehetne megállapítani, ha minden, elbutulásban elhunyt személyt boncolással orvosszakértő vizsgálnávizsgálna, illetve ha az agyukból vett mintát elemeznék, (de ez nem történik meg) így az [[Alzheimer-kór|Alzheimer-kórnak]] diagnosztizált betegek egy bizonyos aránya valójában Creutzfeldt–Jakob-szindróma, ennek ellenére a szakemberek rendkívül ritka kórképnek tartják, amely az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan, és mindenképpen halállal végződik. Jellemző a többéves lefolyás, melynek során kezdetben a szellemi teljesítőképesség fokozatosan romlik, majd gyors hanyatlásnak indul. Később akaratlan rángó mozgások és vakság jelentkezik. A végső stádiumban a beteg tartósan fekvőbeteggé válik. A halált általában a tartós ágyban fekvés következtében kialakuló másodlagos fertőzések okozzák, például felfekvési sebek elfertőződése, tüdőgyulladás.<ref>[http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/creutzfeld-jakob_betegseg/92 Creutzfeld-Jakob betegség tünetei és kezelése]</ref> Az agyból vett szövettani metszetekben a mintában „üres lyukak” láthatóak.