Wikipédia

„Rózsa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
taxoboxban rendszertan frissítése + elütések javítása
6. sor:
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
| classisunranked_classis = [[KétszikűekValódi kétszikűek]] ''(Magnoliopsidaeudicots)''
| unranked_ordo = [[Rosidae]]
| ordo+ = [[Eurosids I]]
| ordo = [[Rózsavirágúak]] ''(Rosales)''
| familia = [[Rózsafélék]] ''(Rosaceae)''
19 ⟶ 21 sor:
}}
A '''rózsa''' ''(Rosa)'', a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába tartozó egyik növénynemzetség, illetve az ide tartozó [[cserje|cserjék]] [[virág (botanika)|virága]].
Kb. 200 rózsafajt tart számon a tudomány, ezeknek a többsége az északi félgömbre, főleg a [[mérsékelt övezet|mérsékelt égövre]] jellemző növény, néhány faj [[Mexikó]]ban, a [[Fülöp-szigetek]]en és [[Etiópia|Etiópiában]] honos. A botanikai fajok (nem nemesítettek) hajtásai tüskések, szőrösek vagy ritkán kopaszak; cserje vagy kúszónövény alkatúak. Magasságuk a 2–5  m, a kúszó fajoké 20  m is lehet.
Fajaik nagyon változékonyak, könnyen kereszteződnek egymással, ami nagyon megnehezíti elkülönítésüket.
 
27 ⟶ 29 sor:
[[Fájl:Rosa damascena0.jpg|thumb|right|200px|Rosa damascena]]
A rózsák többsége [[lombhullató]], de néhány (főleg a Délkelet-Ázsiában őshonos) faj [[örökzöld]] vagy télizöld.
A levelek összetettek, 5-95–9 (helyenként akár 3-133–13) levélkével és pálhával; szélük csipkés, és gyakran apró tüskék találhatóak a szárak alsó részén.
 
A legtöbb rózsafaj virága öt sziromlevéllel rendelkezik. Kivételt képez az [[Ázsia|Ázsiában]] őshonos [[négyszirmú rózsa]] ''(Rosa sericea)'', amelynek gyakran csak négy [[sziromlevél]] alakul ki virágán.
Minden egyes virágszirom két könnyen felismerhető lebenyből áll, amelyek általában fehérek vagy rózsaszínűek, bár néhány faj esetén sárgák vagy pirosak is lehetnek. A sziromlevelek alatt öt [[Csésze (botanika)|csészelevél]] fedezhető fel (a ''Rosa sericea'' esetében négy). Ezek elég nagyok ahhoz, hogy szabad szemmel is már kellő távolságból, felülnézetből észrevehetőek legyenek, s zöld pontocskákként jelennek meg a sziromlevelek között.
 
A rózsafajok termése aszmagcsoport, amelyet a rózsáknál [[csipkebogyó]]nak neveznek, és botanikailag áltermés, mert a magok a vacok egy részébe vannak süllyedve (nem csak a termő vesz részt a termésalakításban). A nem telt, szimpla virágú rózsák általában [[Rovarok|rovar]] általi megporzásban részesülnek, hiszen kellemes illatuk vonzza a [[méhek]]et és egyéb rovarokat.
 
A fajok többségének termése piros, de néhány (pl. a ''[[Rosa pimpinellifolia]]'') sötét-bíbor vagy fekete terméseket hoz. A csipkebogyónak külső húsos rétege van, benne mintegy 5-1605–160 mag is található, melyeket merev, vékony [[növényi szőr]]ök borítanak.
 
=== Csipkebogyó ===
40 ⟶ 42 sor:
A csipkebogyótermések nagy része egyes fajok, például a [[gyepűrózsa]] ''(Rosa canina)'' és a [[japán rózsa]] ''(Rosa rugosa)'' esetében rendkívül gazdag [[C-vitamin]]ban, tartalmuk a [[citrom]]énak tízszerese. A csipkebogyót növényevő-magevő madarak, például a [[pintyőke|pintyőkék]], [[rigó]]k és a [[csonttollú]]ak fogyasztják, s [[ürülék]]ük által kerülnek a magvak ismét a szabadba.
 
A csipkebogyó sokak által kedvelt és C-vitamin -tartalmáért nagy számban fogyasztott eledel. Gyakran préseléssel és szűréssel ún. csipkebogyószirupot készítenek belőle, mivel a termést körülvevő vékony szőröcskéket meglehetősen kellemetlen elfogyasztani (viszketéshez hasonló érzést keltenek). Így [[gyógytea|gyógyteák]], [[gyümölcszselé]]k és [[lekvár]]ok készítéséhez alkalmazzák. A teát és a lekvárt a köznyelvben '''hecsedli'''nek, más helyeken '''petymeg'''nek nevezik.
 
== Rendszerezés ==
46 ⟶ 48 sor:
[[Fájl:Rosa foetida.jpg|thumb|right|250px|Sárga rózsa]]
[[Fájl:Rosa gallica3.jpg|thumb|right|250px|Parlagi rózsa]]
Az alapfajok száma rendkívül változó a folyamatosan feltáruló új információk miatt, 150-200150–200 fajra tehető.
{{Bővebben|Rózsafajok listája}}
 
76 ⟶ 78 sor:
* [[jajrózsa]] ''(Rosa pimpinellifolia)'',
* [[havasalji rózsa]] ''(Rosa pendulina)'' Védett.
* [[Szentendreiszentendrei rózsa]] ''(Rosa sancti-andreae)'' Védett.
 
== Csoportosítás díszérték és felhasználás szerint ==
92 ⟶ 94 sor:
A rózsák esetében a virágok jellemzésére használt kifejezések jelentése:
* egyszerű virág: a szirmok egy körben helyezkednek el
* féltelt vagy félig telt virág: a szirmok több körben helyezkednek el, számuk 10-2010–20, a virág középső része még látható
* telt virág: 20-4020–40 sziromlevél
* tömvetelt virág: 40-nél több sziromlevél.{{refhely|Rozsak}}
 
103 ⟶ 105 sor:
* [[Parlagi rózsa]] ''(Rosa gallica)''
* [[Damaszkuszi rózsa]] ''(Rosa damascena)''
A kínai 'Old Bush' és a [[damaszkuszi rózsa]] spontán hibridjeként kelekezettkeletkezett folytonnyíló Bourbon rózsák is ehhez a csoporthoz tartoznak.{{refhely|Rozsak|15}}
 
A ''parkrózsák''{{refhely|Dendrologia}} vagy ''bokorrózsák''{{refhely|Rozsak}} nem mindegyike erős illatú, nagy részük a nyár folyamán kétszer vagy esetleg többször is virágzik. Mindannyian valamivel igényesebbek a vad fajoknál, de általában edzettek, különösebb növényvédelmet vagy téli takarást nem igényelnek.{{refhely|Dendrologia}} Vannak alacsony és magas bokorrózsák, a magasak sövénynek is alkalmasak.{{refhely|Rozsak}}
 
A [[faiskola|faiskolák]] a két csoport képviselőit általában együtt forgalmazzák, "parkrózsák"„parkrózsák” címszó alatt. Ezek a fajták általában nagyra növő, vagy terjedő tövű bokrok, a közepesen intenzív [[park]]ok szép és nem túl igényes díszei.
 
=== Kerti rózsák és virágágyi rózsák (nemes rózsák) ===
Az ide tartozó fajtatípusok többségét az utóbbi száz évben állították elő, az [[Európa|Európában]] addig elterjedt egyszer virágzó (középkori) rózsák és a [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiából]] behozott folytonnyíló rózsák többszörös összekeresztezésével. Virágaik teltek és többnyire illatosak. Színskálájuk a hófehértől a sárga és rózsaszínen keresztül a sötétvörösig terjed.
 
A nyár folyamán több hullámban, többé-kevésbé folyamatosan nyílnak. Fokozottan igényesek, azaz rendszeres [[metszés]]t és folyamatos növényvédelmet kívánnak. Télire ajánlatos takarni őket. A kert kiemeletkiemelt pontjaira valók, reprezentatív jelleget adnak.
 
A ''nagyvirágú'' vagy ''teahibrid'' fajtatípusok képviselői a 1,5-2 méter magasságot is elérhetik. Egy száron kevés (1-3, ritkán 5 db) de nagy méretű virágot hoznak. Sokféle színben léteznek, de érzékenyek a kártevőkre. Ezekhez tartoznak a vágott rózsák is, melyeket szabadföldön és üveg alatt egyaránt termesztenek.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rózsa”