„Tapolcai-medence” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
35. sor:
A [[Káli-medence|Káli-medencétől]] nyugatra helyezkednek el a Tapolcai-medence híres [[tanúhegy]]ei. A Balaton-felvidéket egykor alkotó [[Mezozoikum|másodkor]]i (mezozóos) [[kőzet]]ek a Káli-medencétől nyugatra nagyrészt a mélybe süllyedtek és ezeket a sülyedéseket jelölő törésvonalakon tört felszínre mintegy 4 millió évvel ezelőtt a bazaltláva. A tanúhegyek közel azonos magassága az egykori felszínt jelöli, amelyre a [[bazalt]]láva szétfolyt, illetve a [[tufa]] szétszóródott. Déltől észak felé haladva csökken a magasságuk, valószínűleg az egykori felszín is lejtett arrafelé a [[Kisalföld]] irányába. Az [[erózió (geológia)|erózió]] eredményeképpen sajátos alakú [[tanúhegy]]ek formálódtak ki. Ahol kis mennyiségű volt a felszínre tört láva ott ''kúp alakú'', ahol pedig terjedelmesebb ott ''koporsó és csonkakúp alakú'' hegyek jöttek létre.
Az öböl területéből emelkedik ki a [[Szent György-hegy]] 413 méter, a [[szigliget]]i [[Várhegy (Szigliget)|Várhegy]] 213 méter - egykor mindkettő sziget volt. Tőlük keletre a 438 m magas [[Badacsony]] emelkedik. Az egykori első lávakitörést egy második is követte, amelynek kis kúpja az egységes bazalttakaró fölé emelkedik. Napjainkban a puha [[Pannon-tenger|pannon]] rétegek folyamatosan lepusztulnak a bazalt alól és a bazalt oszlopokban omlik alá a lejtőn. A bazalt oszloposan elváló bazaltrétegei, az
[[Fájl:Okt 29.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Szent György-hegy]]
| |||