„Wikipédia:Albán helynevek írásmódja” változatai közötti eltérés

Az albán lexikográfiai gyakorlat vegyes,. vannakVannak lexikonok, amelyekben a helynevek határozatlan, és vannakakadnak, aholamelyekben határozott alakjukban szerepelnek. A határozatlan alak indoklásahasználatát rendszerint azazzal indokolják, hogy minden névszó a határozatlan alakjávalígy szerepel címszóként az albán szótárakban, lexikonokban, így ez alól a helynevek sem lehetnek kivételek (bár a határozatlan és határozott alakkal szintén rendelkező személynevek például mégis kivételt képeznek, amennyibenhiszen kizárólag határozott alakjukban jelennekveszik megfel őket a szótárakba). A határozott alak használata mögött az a fogalmi meggondolás áll, hogy a tulajdonnevek nagyon is konkrét, egyedi dolgokat írnak le, így a köznevektől való eltérés, a helynevek határozott alakban való szerepeltetése indokolt. Albán kiadású térképeken és az utak menti jelzőtáblákon döntően a határozatlan alakkal lehet találkozni, bár ezt nehéz megállapítani, mert a határozatlan alak ugyanis megegyezik a hol? hova? kérdésre válaszoló névszóragozási paradigmával.

#Azóta összefoglalóan három, a maga szempontjai szerint egységes, egymással párhuzamos eljárás alakult ki.

##A másik, a nemzetközi albanológiai szakirodalomban egyre inkább elfogadottá váló elv, amely napjainkra nemzetközi ajánlássá nőtte ki magát,<ref>„Albanian nouns and place-names often cause confusion because they can be written with or without the postpositive definite article, e.g., Tirana vs Tiranë and Elbasani vs. Elbasan. In line with recommended international usage for Albanian toponyms, feminine place-names appear here in the definite form and masculine place-names in the indefinite form, thus: Tirana, Vlora, Prishtina, and Shkodra rather than Tiranë, Vlorë, Prishtinë, and Shkodër; Elbasan, Durrës, and Prizren rather than Elbasani, Durrësi, and Prizreni.” {{HistDictAlb|3|xiii}}</ref> a következő: a hímnemű helyneveket határozatlan, a nőnemű helyneveket határozott alakjukban közöljük. Azaz ''Durrës, Berat'' (hímneműek), de ''Tirana, Shkodra, Gjirokastra'' (nőneműek).{{-}}Ez alapvetően „ejtéskényelmi” szempontokat követ, azaz a nem albán nyelvhasználók számára lényegesen könnyebb és egyszerűbb a nőnemű határozott ''Shkodra'' ejtése, szemben a határozatlan ''Shkodër'' alakkal,; a hímnemű határozatlan ''Berat'' pedig egyszerűbb a határozott ''Berati'' alaknál. Ugyanakkor szükségszerűen az albán nyelv kissé behatóbb ismeretét követeli meg (nyelvtani nem megállapítása), ami az albanológusok körében nem, de azon kívül gondot okozhat.

##A kisszámúszórványos magyar nyelvű albanológiai szakirodalomban létezik egy harmadik megközelítés is, amely szerint minden albán helynév határozott alakjában szerepel.<ref>„A települések esetében: […] az osztrák–magyar forrásokat követve albán nevükön, de mai helyesírás szerint határozott alakban kerülnek megemlítésre (pl. Muzakia)” {{Csaplár – Albán nemzettéválás|24}}{{-}}Ugyanakkor Csaplár ''Muzakia'' példája éppenséggel rossz, a mai albán nyelvben a földrajzi táj elnevezése ''Myzeqe / Myzeqeja''.</ref>{{-}}Ugyancsak könnyen követhető elv, amely figyelemberáadásul veszijobban alkalmazkodik a magyar nyelv [[agglutináló nyelv|agglutináló jellegétjellegéhez]] is, ti. hogy a névszóragozásban toldalékokat illesztünk a szótőhöz, és e toldalékolástezt írásképi és ejtési szempontból is megkönnyíti az albán helynevek határozott alakja. E tekintetbenAmennyiben ugyanis, amennyiben egységesen a helynevek határozatlan alakjait használnánk, a nőnemű helynevek bővítése esetén a következő írásképi nehézségekbe ütközhetnénk: Vlorë-ban (vs Vlorában), Shkodëri-tó (vs Shkodrai-tó), Sarandë-i-öböl (vs Sarandai-öböl), tiranë-i (vs tiranai).

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a névírási szempontból egyébként megbízható és hivatkozási alapként ismert Cartographia-féle világatlaszok az albán helynevek felírásakor elfogadhatatlan megoldásokat használnak. Alapvetően a határozatlan alakokat írják fel a térképlapokra (bár be-becsúszott egy-egy határozott alak is: ''Verri''), azonban rosszul képzik ezek bővítményeit: ''Shkodër'', de ''Shkodrai-tó'' (előbbi határozatlan, utóbbi határozott); ''*Sarandëi-öböl'' (a szó végi ''ë'' néma, tehát a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak); ''*Karavastasë-öböl'' (albánul ''Gjiri i Karavastasë,'' ahol utóbbi elem a határozott ''Karavastë/Karavasta'' helynév birtokos ragozású formája, azaz helyesen ''Karavastë-i-öböl'' vagy ''Karavastai-öböl''). Emellett egyébként is számos a betűtévesztés (''Kuçovë'' helyett ''*Kuçevë;'' ''Nartë'' helyett ''*Narte;'' ''Mamuras'' helyett ''*Mamvras;'' ''Nemërçkë-hg.'' helyett ''*Nëmerçkë-hg.;'' stb.). Ezek alapján referenciapontként a Cartographia-világatlaszok aligha használhatóak.