„Dialektika” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
[[Johann Gottlieb Fichte|Fichte]] ismeretelméletében (''Wissenschaftslehre'', azaz [[Tudománytan]]) a kategóriák levezetésében fontos dialektikus gondolatokat fejtett ki. Kant nyomán [[Friedrich Wilhelm Joseph Schelling|Schelling]] is továbbfejlesztette a természeti folyamatok dialektikus felfogását.
 
Az [[idealizmus|idealista]] dialektika rendszerét [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]] fejtette ki a legmélyebben. Ő ábrázolta elsőként „az egész természeti, történelmi és szellemi világot... folyamatnak, vagyis állandó mozgásban, változásban, átalakulásban és fejlődésben lévőnek”.<ref>Marx–Engels Művei, 20. kötet, 24. o.</ref> Kísérletet tett arra, hogy ebben a mozgásban és fejlődésben kimutassa a belső összefüggéseket.
 
A következő lépést Hegel jelentette a dialektika rehabilitációjában. Hegeldialektikát a filozófia (logika) elemi módszerének tartotta. „Logika” című könyvében kifejtette, hogy „minden fogalom fejlődése közben az ellentétébe csap át, hogy aztán az ellentétével együtt egy magasabb egységbe olvadjon (tézis, antitézis, szintézis elve).”<ref>Dormándi László és Juhász Vilmos (szerk.) 1936. Új lexikon – A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája 8 kötetben. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. Budapest. II. kötet. 869-870.</ref>
 
 
 
A következő lépést Hegel jelentette a dialektika rehabilitációjában. Hegel a filozófia (logika) elemi módszerének tartotta. „Logika” című könyvében kifejtette, hogy „minden fogalom fejlődése közben az ellentétébe csap át, hogy aztán az ellentétével együtt egy magasabb egységbe olvadjon (tézis, antitézis, szintézis elve).”<ref>Dormándi László és Juhász Vilmos (szerk.) 1936. Új lexikon – A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája 8 kötetben. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. Budapest. II. kötet. 869-870.</ref>
 
A filozófián túl azonban a dialektika még egy tudományterület: a kommunikációelmélet felé is nyitott, s ma már az érveléstechnika tárgykörébe tartozó egyik legmeghatározóbb módszerként tartják számon.<ref name="Argumentation Theory 1996">Fundamentals of Argumentation Theory: A Handbook of Historical Backgrounds and Contemporary Developments. Contributors: Frans H. Van Eemeren - author, Rob Grootendorst - author, Francisca Snoeck Henkemans - author, J. Anthony Blair - author, Ralph H. Johnson - author, Erik C. W. Krabbe - author, Christian Plantin - author, Douglas N. Walton - author, Charles A. Willard - author, John A. Woods - author, David F. Zarefsky - author. Publisher: Lawrence Erlbaum Associates. Place of Publication: Mahwah, NJ. Publication Year: 1996.</ref><ref>Bokor József (szerk.). Dialektika, A Pallas nagy lexikona. Arcanum : FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dialektika