„Tonuzoba” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Tonuzoba''' vagy '''Tonuzaba''' ([[oguz nyelvek|oguz]] „disznó-aba”) [[besenyők|besenyő]] törzsfő volt, aki [[Taksony magyar fejedelem|Taksony fejedelem]] idején költözött az országba népe egy részével. Utódai magyar úri [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségeket]] alapítottak, őt tekintik a [[Tomaj nemzetség|Tomaj]], [[Szalók nemzetség|Szalók]], [[Bő nemzetség|Bő]] és [[Örkény nemzetség|Örkény]] nemzetség ősének, de a [[Maglód nemzetség|Maglód]] és [[Tátony nemzetség|Tátony]] nemzetséggel is kapcsolatba szokták hozni.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14-. század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
Nevében az ''aba'' vagy [[apa (méltóság)|apa]] [[Türk Birodalom|türk]] méltóságnév.
 
Egyes források kapcsolatba hozzák [[Vazul]]lal, aki [[I. István magyar király|Szent István]] unokatestvére volt.<ref name="Korai magyar"/>
[[Anonymus]] szerint Taksony „[[Kunország]]ból” nősült, ahol ekkor a [[besenyők]] laktak, valószínűleg ezzel a házassággal lehet kapcsolatban Tonuzoba magyarországraMagyarországra költözése, a házasság a szövetséget pecsételte meg. Tonuzoba [[Heves megye|Hevesben]] kapott birtokot Taksony [[tisza]]i szállása mellett, ahogy az a fejedelmi sógorsággal máskor is megtörtént. Népének zömét a nyugati határon a mosoni kapunál telepítette le ekkor valószínűleg Taksony, hogy védje az országot a [[955]]-ös [[augsburgi csata|augsburgi vereség]] utáni időszakban.<ref name="Györffy:István:4.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 4 / Kalandozás és életforma-változás. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
 
Tonuzoba a besenyő törzsszövetség második méltóságát viselte.<ref name="Korai magyar"/>
Valószínűleg a [[talmácsok|talmács]] törzs feje volt, mert ennek a besenyő törzsnek a neve jelent meg ekkoriban a nyugati és a déli határvidéken is ([[Stájerország]]ban [[Tillmitsch]], [[Morvaország]]ban [[Tlumačov]], az [[Vöröstoronyi-szoros|Olt-szorosban]] [[Nagytalmács]]).<ref name="Györffy:István:7.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 7 / Géza külpolitikája. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
 
[[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] kezdett bele Magyarországon az erőszakos térítésbe [[970]] után, ezért már az ő idejében történt, hogy Tonuzobát választás elé állították.<ref name="Györffy:István:8.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
 
A [[krónika (műfaj)|krónikák]] szerint megrögzött [[pogányság|pogány]] volt, aki nem akarta felvenni a [[kereszténység|keresztséget]], inkább – élve vagy halva – eltemetkezett az Abádi-révnél ([[Abádszalók]]).<ref name="Korai magyar"/>
 
Utódait viszont nem érintette büntetése, ami a türk-mongol ítélkezés sajátja, szemben a korabeli szlávval, ahol gyakori volt teljes nemzetségek kiirtása (pl. cseh Szlavnikok és Vrsovecek), ezért Tonuzoba végül sok magyar úri nemzetség őse lehetett.<ref name="Györffy:István:8.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
 
Tonuzoba fia Anonymus szerint [[Urkund]] (''Örkény'') volt, aki megkeresztelkedett apjával ellentétben, az ő fia lehetett [[Tomaj]], akitől egyik nemzetsége a nevét kapta István idején.<ref name="Györffy:István:8.fejezet"/>
21. sor:
== Források ==
* {{cite book |last= |first= |authorlink= |coauthors= |editor=[[Kristó Gyula]] (főszerk.), [[Engel Pál]], [[Makk Ferenc]] |others= |title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |year=1994 |publisher=[[Akadémiai Kiadó]] |location=Budapest |language=magyar |id=ISBN 963-05-6722-9}}
* {{cite book |author= [[Györffy György]] |title=István király és műve |year=1983 |publisher=[[Gondolat Könyvkiadó]] |location=Budapest |language=magyar |id=ISBN 963-281-221-2 }}
 
{{portál|középkor}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tonuzoba