„Kopernikusz” változatai közötti eltérés

'''Nikolausz Kopernikusz''' ({{ny-la|Nicolaus Copernicus}}, {{ny-pl|Mikołaj Kopernik}}), ([[Toruń]], [[1473]]. [[február 19.]] – [[Frombork]], [[1543]]. [[május 24.]]) lengyel csillagász. Nevéhez fűződik a [[heliocentrikus világkép]] kidolgozása, amely szerint a [[Föld]] és a többi bolygó kering a [[Nap]], a [[Hold]] pedig a Föld körül. Kopernikusz ennek a [[materializmus|materialista]] jellegűaz elméletnek a publikálásával forradalmasította az egész világképet, és megalapozta [[Galileo Galilei|Galilei]], [[Johannes Kepler|Kepler]] és [[Isaac Newton|Newton]] felfedezéseit, megindította a [[középkor]] végét is jelző [[tudományos forradalom|tudományos forradalmat]].

A heliocentrikus világkép a [[matematika]] eszközeivel próbálta bebizonyítani, hogy a ptolemaioszi geocentrikus világképnél egyszerűbben és érthetőbben megmagyarázható az égitestek mozgása. A Földnek a bolygók közé sorolásával alapjaiban támadta az arisztotelészi fizikát, és felborította a középkori ''scala naturae''nek, a dolgok hierarchikus elrendezettségének tételét, és ezzel a [[materializmus|materialsta]] jellegűaz elmélettel a középkor végi [[tudományos forradalom]] elindítója lett. A De Revolutionibus … rövid idő alatt elterjedt [[Európa|Európában]], 1566-ban [[Bázel]]ben újra kiadták, de ennek ellenére a heliocentrikus világkép csak lassan hódított teret (részben azért, mert Kopernikusz műve olvashatatlan volt). Az egyház is csak évtizedekkel később kezdte támadni a benne leírt nézeteket, s csak 1616-ban, az első Galilei-per idején tette a tiltott könyvek listájára, másfél évszázadra. Mivel Kopernikusz elmélete ellentmondásban van az [[Ószövetség]] bizonyos verseinek betű szerinti értelmezésével, már ő maga is számított az egyházi kritikákra, amiket ezzel a megjegyzéssel igyekezett megelőzni: „a csillagászatot a csillagászok számára írják.”