Egyetemi tanulmányait [[Kolozsvár]]ott, [[Nápoly]]ban és [[Halle an der Saale|Halléban]] végezte. [[1909]]-től [[1918]]-ig a budapesti VIII. kerületi állami főgimnázium történelemtanára volt, aztán kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytatott. [[1912]]-ben szerkesztette az ''Élet'' című folyóiratot. [[1918]]-ban egyik alapító tagja volt a [[Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája|Magyar Területvédő Ligának]]. A ''Magyarság'' című napilapnak előbb munkatársa, majd [[1934]] – -[[1938]] között főszerkesztője volt. [[1938]]-ban [[Hegedűs Gyula (újságíró)|Hegedüs Gyulával]] alapítója és főszerkesztője lett a [[Magyar Nemzet]] című napilapnak, amely a hitleri [[Nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] és a magyar szélsőjobboldali, [[nyilasok|nyilas]] mozgalmak elleni küzdelemben jelentékeny szerepet játszott. Számos történeti, politikai tanulmánya jelent meg különböző lapokban, köztük [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] [[Előörs (hetilap)|Előörs]] című politikai hetilapjában. Tanulmányaiban [[legitimizmus|legitimista]] felfogásának megfelelően gyakran konzervatív álláspontot foglalt el, de németellenes harca közelebb hozta a haladóbb áramlatokhoz. Ezért kellett megválnia a [[Magyar Nemzet]]től is. Tagja volt a [[lengyel–magyar kapcsolatok]] ápolását célul tűző [[Magyar Mickiewicz Társaság|Magyar Mickiewicz Társaságnak]].<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_ActaP_2011/?pg=202&layout=s Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.], library.hungaricana.hu.</ref> Autóbaleset áldozata lett. Házasságából két gyermeke született: [[Pethő Tibor|Tibor]] és Mária.
