Főmenü megnyitása

Módosítások

a
egyértelműsítés - Sajó
[[1131]]. [[március 1.|március 1-jén]] meghalt [[II. István magyar király|II. István]] magyar király és Magyarországon ismét kiéleződtek a hatalmi ellentétek. A magyar főurak egy jelentős csoportja ellenségesen viszonyult a vak [[II. Béla magyar király|II. Béla]] uralmához, ezért Borisz úgy gondolta, hogy a magyar trón megszerzéséhez ismét kedvezőek számára a feltételek. Mivel II. János továbbra sem támogatta, [[III. Boleszláv lengyel fejedelem|III. Boleszláv]] lengyel uralkodó udvarába ment.
[[Fájl:Konrad III Miniatur 13 Jahrhundert.jpg|bélyegkép|150px|balra|[[III. Konrád német-római császár|III. Konrád]]. [[13. század]]i [[miniatúra]]]]
Boleszláv minden támogatást megadott Borisznak a magyar korona megszerzéséhez. Ennek az a magyarázata, hogy a lengyel uralkodó németellenes szövetséget kívánt létrehozni Magyarországgal. A magyar–német kapcsolatok azonban ebben az időben jók voltak és Boleszláv ennek megváltozását remélte Borisz hatalomra juttatásával.<!--Gyenge magyarázata az, hogy Beleszláv (még régen) Könyves Kálmán szövetségese volt és külföldön Boriszt Könyves Kálmán fiának tekintették.--> A magyar főurak II. Béla uralmával elégedetlen része követséget küldött [[Lengyelország]]ba, hogy Boriszt meghívja a magyar trónra. Nem ismert a Boriszt Magyarországon pártolók száma, de az [[1131]]-es [[arad]]i események ellenére jelentős lehetett, Borisz valószínűleg ekkor állt legközelebb célja megvalósulásához. Végül az [[1132]]. [[július 22.|július 22-én]] a [[Sajó (folyó)|Sajó]] völgyében vívott csatában II. Béla magyar és osztrák serege súlyos vereséget mért III. Boleszláv és Borisz hadseregére. A magyar király még a csata előtt meggyilkoltatta a Borisz párti főurakat, így a trónkövetelő többé már nem veszélyeztette II. Béla uralmát. [[1135]] nyarán [[III. Lothár német-római császár]] követelésére III. Boleszláv is lemondott Borisz további támogatásáról.
 
==III. Konrád és Jasomirgott Henrik szövetségében==
==VII. Lajos francia király keresztes seregében==
[[Fájl:II Geza es VII Lajos KK.jpg|bélyegkép|200 px|II. Géza és VII. (Ifjú) Lajos. Miniatúra a Képes krónikában]]
Borisz következő próbálkozása a második keresztes hadjárathoz kapcsolódik. A keresztes hadakat vezető III. Konrád német-római császár és [[VII. Lajos francia király]] egy-egy hadsereg élén, külön vonult át Magyarország területén. Borisz ezt jó alkalmnak tekintette, hogy észrevétlenül bejusson az országba. Az erre vonatkozó kérését Konrád és Lajos is elutasították, ezért francia urak segítségével elrejtőzött Lajos keresztesei között. [[II. Géza magyar király|II. Géza]] nagy jóindulattal fogadta a francia uralkodót, békét és barátságot kötött vele. VII. Lajos lett a keresztapja az ekkor született István hercegnek, a későbbi [[III. István magyar király|III. István]]nak. A két uralkodó személyes kapcsolata vetette meg az alapjait a későbbi francia–magyar politikai együttműködésnek. A [[Képes krónika]] szerint Borisz jelenléte ezt a jó kapcsolatot veszélyeztette:
 
:„''Később aztán Geycha király egy Gurk [Gyürk] nevű vitéz jelentéséből értesült arról, hogy Borich, Kálmán király fattyú fia Franciaország királyának kíséretében van. Ekkor követeket küldött hozzá, mondván: »Nem szép dolog rosszal fizetni a jóért, nem illik hozzád, hogy védelmezd azt, aki az én életemre tör.''«” (Bellus Ibolya fordítása)
90 602

szerkesztés