„Johann Joachim Winckelmann” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
infobox csere
Vander (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
 
== Életrajz ==
Szegény családból származott. Apja foltozó varga volt. 1748 és 1754 között a [[Drezda]] melletti [[Nöthintz]]ben dolgozott könyvtárosként. 1755-ben [[Róma|Rómába]] utazott, majd több utat tett [[Nápoly]]ba, ahol ekkor tárták fel [[Herculaneum]] városát. Jelen volt [[Pompeji]] ásatásainak kezdeténél is. Nevét ismertté a firenzei ''Ph. Stosch'' gemmakabinetjének katalogizálása tette 1760-ban. E katalógusban körvonalazódnak előtte az antik görög művészet korszakai. ''Albani bíboros'' személyében hatalmas pártfógója akadt, aki könyvtárosának fogadta fel. 1763-ban a pápai kamara antikváriusa lett, feladata a régiségek feletti őrködés, az ásatások engedélyezése és irányítása volt. Miután már több műve jelent meg az antik művészet problémáiról, egyre dolgozott a '''Geschichte der Kunst des Altertums''' ("Az ókor művészetének története") című korszakalkotó művén. Ez a modern művészettörténet első írása. Megállapította a görög művészet stílusait, korszakait és ideáltípusait, a római másolatok között azonban még nem tudott különbséget tenni. A római művészetet el sem ismerte önállónak, előzményként tárgyalta viszont az egyiptomi és az etruszk művészetet. A könyv 1764-ban jelent meg, óriási visszhangot keltett. Nemcsak a [[klasszicizmus]] alapelveit fektette le (a görög művészetet kell utánozni), hanem a stílustörténetet is megalapította, amit a művészettörténet első paradigmájaként emlegetnek. Esztétikája és világnézete szorosan összefűződött, a stílustörténet első műve [[platonikus]] keretekben magyarázható. Szintén platonikus keretekben magyarázható a görög nép iránti vonzalma, a férfi ideáltípusként való felfogása, ami költeményeiben is érvényesül (ezt pusztán [[homoszexualitás]]a nem magyarázza). WinckelmanntWinckelmann 1768-ban rablógyilkosság áldozata lett: Triesztben egy útja során Francesco Arcangeli szakács miután hurokkal megpróbálta megfojtani, 6 késszúrással meggyilkolta azon érmék miatt, amiket [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziától]] kapott. Gyilkosát néhány hónappal később [[kerékbetörés|kerékbe törték]], Winckelmannt pedig a trieszti székesegyház templomkertjében temették el.
 
== Írásai ==