„Balkáni babérmeggy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Átirányítás ide: Babérmeggy |
Yera (vitalap | szerkesztései) átirányításból cikk, részben áthozva a babérmeggy fajcsoport vitalapjáról |
||
1. sor:
{{Taxobox
| name = Balkáni babérmeggy
| image =
| image_caption =
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
| classis = [[Kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)''
| ordo = [[Rózsavirágúak]] ''(Rosales)''
| familia = [[Rózsafélék]] ''(Rosaceae)''
| subfamilia = [[Szilvafélék]] ''(Prunoideae)''
| genus = [[Prunus]]
| subgenus = [[Cseresznye]] ''(P.'' subg. ''Cerasus)''
| sectio = [[Babérmeggy]] ''(Prunus'' sect. ''Laurocerasus)''
| species = '''P. laurocerasus'''
| binomial = ''Prunus laurocrasus''
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]]
| synonyms =
* ''L. officinalis'' <small>Roem.</small>
}}
A '''balkáni babérmeggy, örökzöld babérmeggy''' vagy '''közönséges babérmeggy''' a ''[[Prunus]]'' nemzetség [[cseresznye]] ''(P.'' subg. ''Cerasus)'' alnemzetségébe és ezen belül is a [[babérmeggy]] ''(P.'' sect. ''Laurocerasus)'' fajcsoportba tartozó növényfaj. A kisebb levelű, alacsonyabb termetű változatok hazája a Balkán-félsziget, a magasabb és nagyobb levelű változatoké pedig Kis-Ázsia és a Kaukázus.
== Tulajdonságai ==
Örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevének „babér-” előtagját azért kapta, mert fényes felületű, bőrszerű levelei a [[nemes babér|babéréhoz]] ''(Lauris nobilis)'' hasonlítanak. Kicsi fehér virágai tavasszal felálló fürtökben nyílnak. Termése fényes feketésbordó húsos csontár 1 maggal.
A növény minden része [[ciánsav]]at tartalmaz, erősen mérgező.
== Életmódja, élőhelye ==
A sok szerves anyagot tartalmazó talajt kedveli, félárnyékos, széltől védett fekvést igényel. A tűző nap árt neki, és csak mérsékelten fagytűrő; általánosságban elmondható, hogy a nagyobb termetű fajták érzékenyebbek, a kisebbek szívósabbak.
== Felhasználása ==
Díszfának vagy (a kisebb, gazdagon bokrosodó változatokat) sövénynek ültetik, főleg szubtrópusi éghajlaton és a mérsékelt égövben — a fagyot jobban tűrő változatokat annak hideg részén is. A fajok alapformáit többnyire magvetéssel szaporítják, a kertészeti változatokat pedig hajtásdugványról.
Több magyar, pl. Józsa Miklós által szelektált fajtája télálló. Néhány ezek közül:
* 'Ani' — alacsonyabb sövényként alkalmazható
* 'Gabi' — szoliternek, edényes növénynek alkalmas, fagytűrő
* 'Hagar' — sövénynek, fal és kerítés takarására használható.
Régebbi ismertebb fajták:
* 'Otto Luyken' — 1-1,5 m magas, széles, lassú növekedésű, sokat virágzó, Németországból való kiválóan télálló cserje. Szoliternek, nyírott sövénynek ajánlható.
* 'Zabeliana' (syn. ''P. l.'' f. ''zabeliana'') — 1-1,5 m magas szétterülő cserje. Talajtakarónak telepíthető, kiválóan télálló fajta.
* 'Mount Vernon' — 30-40 cm magas, elterülő habitusú, lassú növekedésű fajta. Sziklakertbe, temetőbe talajtakarónak alkalmas.
* 'Magnoliifolia' — Angliából való fajta. Magyarországon edényes növénynek való, fagymentes helyen kell teleltetni. Az összes közül a legszebb, legnagyobb levelű babérmeggy fajtának tartják.
== Források ==
* * [http://www.szepzold.hu/a_babermeggy Bényei Zoltánné: A babérmeggy]
* {{The Plant List|tpl1.1/record/rjp-714|Prunus laurocerasus L.|20151207}}
* {{TothI|444-448}}
[[Kategória:Növényfajok]]
[[Kategória:Prunus]]
| |||