„Svetozar Miletić” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
==Élete==
Az apja szegény határőrvidéki varga volt. Rajacsics verseci szerb püspök anyagi támogatásával végezte a gimnáziumot [[Újvidék]]en és [[Pozsony]]ban. Ekkor visszatért szüleihez. Mint szülőhelyének egész környéke, a titeli kerület, ő is részt vett 1848-49-ben a magyarok elleni harcban. De még a [[1848-49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] lezajlása előtt elment [[Belgrád]]ba, ahol Obrenovics Milos fejedelemtől ösztöndíjat kapott egyetemi tanulmányainak megkezdésére. A pénzzel [[Bécs]]be ment, ahol 1854-ben elvégezte a jogot, mire két év múlva ügyvédi irodát nyitott Újvidéken. Itt 1861-ben polgármester lett.
1865-ben a basahidi kerület országgyűlési képviselővé választotta meg és 1866-ban megalapította a ''Zastavát'' (Zászló), melynek első száma február 22-én jelent meg. Mint képviselő a nemzetiségek és különösen a délszlávoknak különállása érdekében szólalt fel. Az 1869. évi választások alkalmával fejtette ki programját: a föderatív rendszer hívének vallotta magát, elvetette az 1867. évi alapot, az erdélyi uniót, a horvát egyezségről és a
A nagy szerb eszme érdekében kevésbé törvényes módon küzdött saját lapjában, a ''Zastavá''ban és a nagyon elterjedt omladina egyesületben, mely az ő vezetésével csak rosszul takarta irodalmi cégérével a politikai agitációt, mely aztán feloszlatását vonta maga után. A szerb-török háború idején azzal
A ''Zastava'' című politikai lapnak, mely hetenként kétszer jelent meg, első évben (1866) [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, azután Újvidéken, Miletić volt a szerkesztője és kiadója; később fia, Slavko Svetozar Miletić lett a lap kiadó-tulajdonosa, ami négyszer jelent meg hetenként.
|