„Sztrelec” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Qayko (vitalap | szerkesztései)
a Egyért3
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{egyért3|Sztrelec (egyértelműsítő lap)||Sztrelec}}
 
A '''sztrelecek''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''стрелец'', lövész) [[Muskétamuskéta|muskétával]] és [[Alabárd|alabárddalalabárd]]dal felszerelt orosz gyalogoskatonák voltak a 16. század és a 18. század eleje közötti időszakban. Ők képezték [[Oroszország]] első állandó hadseregét.
 
A '''sztrelecek''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''стрелец'', lövész) [[Muskéta|muskétával]] és [[Alabárd|alabárddal]] felszerelt orosz gyalogoskatonák voltak a 16. század és a 18. század eleje közötti időszakban. Ők képezték [[Oroszország]] első állandó hadseregét.
[[Fájl:Russian Strieltsy.JPG|bélyegkép|220px|Sztrelecek.]]
[[Fájl:Стрелецкий дозор у Ильинских ворот в старой Москве.jpg|bélyegkép|Moszkvai sztrelecőrjárat (A. Rjabuskin,1897). ]]
[[Fájl:01 112 Book illustrations of Historical description of the clothes and weapons of Russian troops.jpg|200px|bélyegkép]]
 
==Történetük==
Az első sztrelec ezredeket az 1540-es években hozta létre [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván cár]], először csak hat ötszáz fős zászlóaljat, összesen háromezer embert. A zászlóaljak és a századok vezetői "bojárfiak", a bojároknál alacsonyabb rangú, katonai szolgálatot végző nemesek voltak. A közsztrelecek éves zsoldja négy rubel volt, a tisztek a számukra kiutalt birtokok jövedelmét kapták. Ők alkották az állandó moszkvai garnizont.
A moszkvai sztrelecek [[Kazany]] 1552-es ostromakor estek át a tűzkeresztségen és a későbbiekben minden hadjárat elengedhetetlen résztvevőivé váltak. Békeidőben a rendfenntartói, városőri és tűzoltói funkciókat látták el.
 
15 ⟶ 14 sor:
A nagyszámú állandó katonaság vezetésére és ellátására az 1550-es években létrehozták a sztrelecek kormányszékét (prikázát). A szükséges anyagi források előteremtésére újabb adókat vetettek ki, a ''puskapénzt'' és ''sztreleckenyeret''. 1679-ben ezeket a különadókat ''sztrelecpénz'' néven egységesítették.
 
A 17. század utolsó évtizedeiben a sztrelecek aktív politikai szerepet válalltakvállaltak, nemegyszer fegyveresen szállva szembe a kormányzat modernizációs törekvéseivel (1682-es és 1698-as felkelések), ami végül a fegyvernem [[I. Péter orosz cár|I. Péter]] általi felszámolásához vezetett.
 
==Fegyverzet==
A sztrelecek fegyverzete muskétából, puskavillaként is használt alabárdból vagy lándzsából és kardszíjra akasztott szablyából vagy egyenes kardból állt. A muskéta használatához szükséges felszerelést széles vállszíjra erősítették: az előre kiporciózott lőportölteteket, külön táskákat a golyóknak és kanócoknak és a lőporszarut. Az 1670-es évek végétől kiegészítő fegyverként néha hosszú [[Pikapika|pikákkal]] is ellátták őket. Kezdetleges kézigránátokat is használtak, egy 1678-as leltárban 267 gránát szerepelt.
 
A 17. század második felében a zászlóvivők és a flótások csak egy szablyával voltak felfegyverezve, míg a tisztek fegyvere szablya és partizán (háromágú szálfegyver) volt. A főparancsnokok ismertetőjele a kard mellett a parancsnoki pálca volt.
 
Védőfelszerelést, páncélt a sztrelecek – néhány ritka kivétellel – nem viseltek. Az 1560-as évben említik, hogy néhány orosz gyalogos sisakot is hordott. Egy 1664-es szemle leírásában olvashatjuk, hogy két zászlóvivő mellvértet, egy pedig lemezvértet viselt. Korabeli ábrázolásokon is látható, hogy néhány sztrelec sisakot hord.
 
Giles Fletcher angol diplomata és költő, aki 1588-1589-ben utazott az országba, így írt: ''"A gyalogságot alkotó sztrelecek nem hordanak semmi más fegyvert, csak kovás puskát a kezükben, alabárdot a hátukon és kardot az övükön. Puskájuk csöve nem olyan mint a katonai muskétáké,hanem sima és egyenes (valamennyire hasonlatos a vadászpuskákéhoz); a tus durván és művészietlenül kidolgozott, és a muskéta eléggé nehéz, bár igen kis golyókat lőnek ki belőle"''.
 
==Egyenruha==
Valamennyi sztrelecezrednek saját, egységes színű díszegyenruhája volt, amely kaftánból, prémszegélyes süvegből, és bő nadrágból állt. A díszegyenruhát csak különleges alkalmakkor és egyházi ünnepeken vették fel. A hétköznapokon és hadjáratokon hasonló összeállítású, de olcsó, gyapjúból készült és fekete, szürke vagy vörös színű ruhát hordtak.
 
A moszkvai sztrelecek évente kaptak kincstári posztót, hogy kaftánt varrassanak belőle,míg a többi város sztrelecei csak 3-4 évente. A díszegyenruhának való drága színes posztót csak időnként kaptak, többnyire valamilyen nevezetes alkalomkor (pld. valamilyen nagy győzelem esetén vagy trónörökös születésekor).
[[Fájl:Strelets equipment.jpg|120px|bélyegkép|bal|A sztrelec felszerelése (Moszkvai Állami Történeti Múzeum).]]
A moszkvai sztrelecezredek színei csak a 17. század második feléből ismertek. 1674-ben a következő színösszeállításokat hordták:
63 ⟶ 64 sor:
|Afanaszij Levsin||style="background-color:#90EE90;"|Világoszöld||style="background-color:#FFFF00;"|Sárga||style="background-color:#000000;"|{{color|white|Fekete}}||style="background-color:#DC143C;"|{{color|white|Málna}}||style="background-color:#FFFF00;"|Sárga
|}
 
 
==Zászlók==
69. sor:
[[Fájl:Pexota Kostromatsar.jpg|bélyegkép|A sztrelecek 1672-es ábrázolása.]]
A sztrelecszázadoknak 2-3 méter hosszú és 1,5-2 méter széles, téglalap alakú, selyemből készült zászlói voltak. A zászlót egy kereszt osztotta négy egyenlő részre. A bal felső sarokban rendszerint nyolcágú pravoszláv kereszt került, míg a többibe megkülönböztető ábrák, csillagok, körök, stb. A későbbi időkben megjelentek a zászlókon az egyéb vallási jelképek és a városi ezredek a város címerét hordták zászlajukon.
 
==Ezredek==
1682-ig az ezredeket ''prikázoknak'' hívták. Kezdetben egy prikáz ötször száz katonából állt, később ezt időnként felduzzasztották ezer főre. Az 1680-as években megreformálták a katonai szervezetet és egységesen ezer fős ezredeket szerveztek, bár a gyakorlatban a létszám 600 és 1200 fő között ingadozott.
74 ⟶ 75 sor:
==Utánpótlás==
[[Fájl:01 108 Book illustrations of Historical description of the clothes and weapons of Russian troops.jpg|150px|bélyegkép|bal]]
Békeidőben az újoncokat a sztrelecek rokonságából és a szabad parasztok közül toborozták. Háború idején a jobbágyok és városi lakosság katonaállítási kötelezettségét használva szereztek besorozott újoncokat. A szolgálat élethosszig szólt, de lehetőség volt arra hogy a katona kilépjen és egy rokonára továbbörökítse kötelezettségét. Ennek eredményképpen sajátos sztrelec osztály jött létre. Zsoldjukat pénzben és élelmiszerben kapták és bizonyos kiváltságokkal bírtak, például nem kellett perköltséget fizetniük. A moszkvai sztrelecek zsoldja magasabb volt a vidékieknél, ezenkívül külön só- és posztóellátmányt kaptak. A legénység köréből előléptetett altisztek (a tizedesek és "ötvenedesek") magasabb zsoldot kaptak, míg a bojárfi származású tisztek (századosok, ötszázadasokötszázadosok) fizetése a közkatona 4-5-szörösére rúgott, ezenkívül birtokjövedelemben is részesültek.
 
Az ezredparancsnokok a nemesi rendből kerültek ki, fizetésük egy közsztrelecének tízszeréséttízszeresét tette ki (30-60 rubelt) és birtokjövedelme kétszerese volt a századosoknak. A 17. század végén egy ezredes teljes jövedelme elérhette a 200 rubelt.
 
Az ezredeket többnyire a városok szélén épített, valamennyire megerősített táborokban helyezték el. A sztrelecek itt házat építettek maguknak és kis kertet is műveltek. A sztrelec halála esetén ezek a tulajdonai örökíthetőek voltak a családjára és a szolgálatot is valamelyik rokona folytathatta.
 
Békeidőben a sztrelecek rendőrségi és tűzőrségi feladatokat is elláttak.
 
Békeidőben a sztrelecek rendőrségi és tűzőrségi feladatokat is elláttak.
==Taktika==
A sztrelecezredeket eleinte származási helyük szerint osztották be a többi helyi katonaság mellé, ám a 17. század közepétől önállóságot kaptak. Csata idején a feladatuk az volt, hogy – többnyire valamilyen fedezék (szekérvár, árok, földhányás) védelméből – lője az ellenséget. A fedezékekre főleg az ellenséges lovasság miatt volt szükség. Az 1630-as évektől változott a taktika, a hadtudomány fejlődésével megtanulták az alakzatban haladást és a sortüzet is. A sztrelecek felkészültségét rendszeresen ellenőrizték a szemléken. Egy 1557-as szemlén a sztrelecosztag képes volt 50 méterről puskatűzzel áttörni egy jégtömbökből rakott falat.
 
==Sztrelecfelkelések==
[[Fájl:Surikov streltsi.jpg|bélyegkép|300px|A sztrelecek kivégzésének reggelén (V. Szurikov, 1881)]]
1682-ben, III. Fjodor cár halála után két különböző cárnétól származó, két lehetséges utód neve merült fel, [[V. Iván orosz cár|Iváné]] és [[I. Péter orosz cár|Péteré]]. A két család, a Nariskinek és Miloszlavszkijok dühödt harcba kezdtek és az utóbbiak fellázították a városi sztreleceket. A sztrelecek elfoglalták a [[Kreml (Moszkva)|Kremlt]], meglincseltek több bojárt és parancsnokot és a Nariskinek támogatói közül is megöltek néhányat, köztük Péter szeme láttára a két nagybátyját is. A városi szegények is csatlakoztak a lázadáshoz és több napon át fosztogattak Moszkvában. A sztrelecek nyomására a beteges és majdnem vak V. Ivánt választották „első cárnak”, Péter a másoduralkodói címet kapta, Iván anyja pedig régens lett.
 
1698-ban a [[Krím|Krímen]]en harcoló moszkvai sztreleceket [[Azov (település)|Azovból]] Moszkva helyett Velikije Lukiba irányították helyőrségi szolgálatra. Útközben éheztek és lovak hiányában maguknak kellett cipelniük a felszerelésüket. 175 katona elhagyta az ezredét és Moszkvában felkeresték a kolostorba zárt volt régenst, Szofja Alekszejevnát (V. Iván anyját), hogy támogatását kérjék panaszukhoz. A panasztevőket azokban, tiltakozásuk dacára, visszaküldték az ezredeikhez. Ugyanezen év nyarán a sztrelecek fellázadtak, leváltották a tisztjeiket és négyezren Moszkva felé indultak, hogy elzavarják a cár minisztereit és külföldi tanácsadóit. Június 18-án a kirendelt sorkatonaság legyőztalegyőzte a lázadókat. A foglyokat kikérdezésük során kegyetlenül megkínozták, többeket halálra korbácsoltak, majd 57 lázadót kivégeztek. A Londonban tartózkodó Péter cár a hírek hallatán sietve hazautazott és új nyomozást rendelt el, aminek eredményeképpen újabb 1182 embert végeztek ki és 600 továbbit megkorbácsoltak, bélyeget sütöttek rájuk és száműzetésbe küldték őket.
 
1698-ban a [[Krím|Krímen]] harcoló moszkvai sztreleceket [[Azov (település)|Azovból]] Moszkva helyett Velikije Lukiba irányították helyőrségi szolgálatra. Útközben éheztek és lovak hiányában maguknak kellett cipelniük a felszerelésüket. 175 katona elhagyta az ezredét és Moszkvában felkeresték a kolostorba zárt volt régenst, Szofja Alekszejevnát (V. Iván anyját), hogy támogatását kérjék panaszukhoz. A panasztevőket azokban, tiltakozásuk dacára, visszaküldték az ezredeikhez. Ugyanezen év nyarán a sztrelecek fellázadtak, leváltották a tisztjeiket és négyezren Moszkva felé indultak, hogy elzavarják a cár minisztereit és külföldi tanácsadóit. Június 18-án a kirendelt sorkatonaság legyőzta a lázadókat. A foglyokat kikérdezésük során kegyetlenül megkínozták, többeket halálra korbácsoltak, majd 57 lázadót kivégeztek. A Londonban tartózkodó Péter cár a hírek hallatán sietve hazautazott és új nyomozást rendelt el, aminek eredményeképpen újabb 1182 embert végeztek ki és 600 továbbit megkorbácsoltak, bélyeget sütöttek rájuk és száműzetésbe küldték őket.
==Felszámolásuk==
Az 1698-as sztrelecfelkelés bűnöseinek kivégzése után I. Péter kezdeményezte a sztrelec haderő felszámolását. A leszerelést fokozatosan végezték, a volt sztrelecek egy része a polgári lakossághoz csatlakozott, másokat gyalogsági ezredekbe sorolták át. Egyes ezredeket távoli városokba helyezték át helyőrségi szolgálatra.
 
Az [[Nagynagy északi háború|északi háború]] kitörésekor azonban felfüggesztették az átszervezést. A sztrelecezredek a háború sok csatájában harcoltak, például [[Narva]] elfoglalásakor vagy a [[Poltavaipoltavai csata|poltavai csatában]]. Sztrelecek támogatták az oroszokkal szövetséges szász csapatokat is. Csak a háború végeztével, az 1720-as években számolták fel véglesen a sztrelec ezredeket.
 
Az [[Nagy északi háború|északi háború]] kitörésekor azonban felfüggesztették az átszervezést. A sztrelecezredek a háború sok csatájában harcoltak, például [[Narva]] elfoglalásakor vagy a [[Poltavai csata|poltavai csatában]]. Sztrelecek támogatták az oroszokkal szövetséges szász csapatokat is. Csak a háború végeztével, az 1720-as években számolták fel véglesen a sztrelec ezredeket.
==Források==
*Буганов В. И. Московские восстания конца XVII в. М. «Наука». 1969.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sztrelec