Wikipédia

„I. León bizánci császár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
166 274 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név = I. LeóLeón
| állam =
| megnevezés = [[Bizánci császárok listája|Bizánci császár]]
| kép = Leo I Louvre Ma1012 n2.jpg
| képaláírás =
| ragadványnév = Nagy, trák
| uralkodás_kezdete = [[457]]
| uralkodás_vége = [[474]]. [[január 18.]]
10 ⟶ 11 sor:
| teljes_név = Flavius Valerius Leo
| előd = [[Marcianus bizánci császár|Marcianus]]
| utód = [[II. LeóLeón bizánci császár|II. LeóLeón]]
| házastárs = [[Verina]]
| gyermekei = Aradné<br/>Leontia<br>''névtelen fiú''
24 ⟶ 25 sor:
|}}
 
'''I. (Nagy/Trák) LeóLeón''' (Λέων, [[latin nyelv|latin]] nevén '''Leo Magnus Thrax''', [[görög nyelv|görögösen]] '''León''' ([[401]] – [[474]]. [[január 18.]]), (uralkodott [[457]]. [[február 7.]] – [[474]]. [[január 18.]]) [[Bizánci császárok listája|keletrómai császár]] volt. Egyszerű katonasorból emelkedett a trónra<ref name=hirlap>'''A Pesti Hirlap lexikona''' – a mindennapi élet és az összes ismeretek kézikönyve egy kötetben A–Z, A Pesti Hirlap kiadása, Budapest, 1937, 637. oldal</ref> és szerencsétlenül harcolt a gótok ellen.<ref name=hirlap/>
 
== Származás, család ==
30 ⟶ 31 sor:
[[401]] körül született a [[Balkán-félsziget]]en, valószínűleg [[Trákia]] vidékén, bár esetleges [[Dacia (római provincia)|daciai]] származása is felmerült. Katonai karriert futott be, [[457]]-ben [[katonai tribunus]] volt a [[mattiarus]]oknál (lándzsások, dárdavetők). Ebben az évben [[Flavius Ardabur Aspar]], az [[alánok|alán]] származású hadseregfőparancsnok nevezte ki császárrá. Még trónra lépése előtt megházasodott. Felesége, [[Aelia Verina]] három gyermeket szült neki: Ariadnét (457 előtt), Leontiát (született 457-ben) és egy öt hónaposan meghalt fiút ([[463]]). Érdekesség, hogy ő volt az első császár, akit a [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] is megkoronázott – ekkor még a tradicionális pajzsra emelés, hadsereg és [[senatus]] általi elismerés és a jelképes közfelkiáltás aktusával párhuzamosan. A [[középkor]]ra a [[vallás]]i jellegű szertartás fokozatosan végleg kiszorította a világi koronázást.
 
A császár [[474]]-ben hunyt el [[dizentéria|dizentériában]]. Utódja unokája, [[II. LeóLeón bizánci császár|II. Leó]] lett.
 
== Belpolitika és vallásügyek ==
 
[[460]]-ban [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] új pátriárkája, Timotheus Aelurus a [[451]]-ben kiközösített [[monofizita]] eretnekség híve volt. LeóLeón több püspök véleményét kikérve végül erőszakkal eltávolította a helyéről, és Timotheus Salofaciolust nevezte ki.
 
[[464]]-ben Konstantinápolyban nagy tűzvész dúlt. [[467]]-ben az udvari tisztviselő Isocasiust letartóztatták pogányság vádjával, és bár felmentették, [[468]]-ban LeóLeón törvényben tiltotta meg, hogy a pogányok [[jog]]i pályára lépjenek.
 
=== Aspar megbuktatása ===
 
A [[gótok]] – és a hatalmát rájuk építő Aspar – nagy befolyásának ellensúlyozására a császár új támogatókat keresett. [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] a harcias [[iszauriaiak]] törzse megfelelőnek tűnt. Vezérük, [[Zénón bizánci császár|Tarasikodissa]] – miután Aspar fiát, Ardaburt árulás vádjával megfosztották keleti főparancsnoki rangjától – [[466]]-ban erős csapat élén érkezett Konstantinápolyba, felvette a Zénón nevet, és feleségül vette LeóLeón legidősebb lányát, Ariadnét.
 
A [[vandálok]]tól elszenvedett vereség (ld. lejjebb) ismét Aspar és tábora megerősödéséhez vezetett. [[469]]-ben Patricius (Patrikiosz) nevű fia feleségül vette Leontinát, LeóLeón kisebbik lányát, és caesari címet kapott – azaz [[ariánizmus|ariánus]] hite és barbár származása ellenére gyakorlatilag trónörökös lett. A győzelem azonban csak ideiglenes volt: [[470]]-ben Thrakiában fellázadt Anagastes [[magister militum]], és a tárgyalások során kiderült, hogy Ardabur támogatta a rebellis vezért. A császár Zénón támogatásával [[471]]-ben a palotában meggyilkoltatta Aspart és Ardaburt, a súlyosan sebesült Patriciust pedig megfosztották címétől és házasságát is felbontották. A germán párt vereséget szenvedett, LeóLeón pedig kiérdemelte a „Mészáros” (Mahellész) gúnynevet.
 
Zénón felemelkedésével és Aspar bukásával párhuzamosan új testőrezredet hívtak életre, mely az ''excubitores'' nevet viselte, és az első időkben iszauriaiak alkották. Az ariánusokat ezután üldözni kezdték. LeóLeón hamarosan bekövetkező halála után Zénón és Ariadné közös gyermeke, a fiatal LeóLeón követte a trónon.
 
== Külpolitika, hadügyek ==
[[Kép:Solidus-Leo I-RIC 0605.7.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|I. LeóLeón pénzérméje]]
Az [[Újperzsa Birodalom]]mal [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theodosius]] idején kötött békeszerződés érvényben maradt LeóLeón uralkodása idején is, így három nyugati terület kapott kiemelt prioritást a császári külpolitikában: a főváros sorsára közvetlen hatással lévő Balkán, az [[afrika]]i [[Vandál Királyság]] és az agonizáló [[Nyugatrómai Birodalom]]. Keleten csak kisebb összecsapások adódtak a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázusban]] és az [[arabok]]kal.
 
A [[Hunok|Hun Birodalom]] [[453]]-as szétesését követően két [[Keleti gótok|keleti gót]] csoport telepedett meg a Balkánon [[Theoderich Strabo]] és [[Valamir]] vezetésével, a [[Duna|Dunától]] északra pedig új barbár csoportok ([[avarok]], [[Szláv népek|szlávok]] és [[bolgárok]]) jelentek meg. A Valamirral kitörő ellenségeskedéseket [[459]]-ben békeszerződéssel szüntették meg, melynek értelmében csekély sarcot fizettek a keletrómaiak a béke és egy túsz fejében. A Birodalom sokat csatározott a határvidéken, többek között [[Attila hun király|Attila]] fia, a Dacia és [[Besszarábia]] vidékén megtelepedett [[Dengizik]] ellen, aki [[469]]-ben halt meg.
 
A [[germánok]] ideiglenes háttérbe szorulása következtében gyökeres fordulat állt be a nyugati politikában: [[467]]-ben LeóLeón jelöltje, a [[Marcianus bizánci császár|Marcianus]] lányát feleségül vett [[Anthemius római császár|Anthemius]] foglalta el a nyugatrómai trónt, majd [[468]]-ban [[Róma]] segítségkérésének eleget téve hatalmas, ezer hajót is meghaladó méretű flotta indult a [[Vandál Királyság]] ellen. [[Geiserich vandál király|Geiserich király]] ügyessége és a keletrómai flottát vezető [[Basiliscus bizánci császár|Basiliscus]], LeóLeón sógora tehetségtelensége miatt a mintegy {{formatnum:130000}} [[Font (súlymérték)|fontnyi]] [[arany]]at felemésztő vállalkozás végül kudarcba fulladt, ami a germánbarát párt ideiglenes megerősödéséhez vezetett.
 
Nem sokkal halála előtt, [[474]]-ben LeóLeón ismét csapatokat menesztett [[Itália|Itáliába]] [[Iulius Nepos római császár|Iulius Nepos]] vezetése alatt, hogy leszámoljanak az [[Olybrius római császár|Olybrius]]t követő [[Glycerius római császár|Glycerius]]szal.
 
==Jegyzetek==
98 ⟶ 99 sor:
|előző= [[Flavius Rufius Postumius Festus|Postumius Festus]]
|előző2=[[Flavius Martianus]]
|következő= [[II. LeóLeón bizánci császár|II. León]]
|következő2= –
|kollégája= –
105 ⟶ 106 sor:
{{Bizánci császár
|előző=[[Marcianus bizánci császár|Marcianus]]
|következő=[[II. LeóLeón bizánci császár|II. LeóLeón]]
|következő2=
|évek=[[457]] – [[474]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._León_bizánci_császár”