„I. Iusztinosz bizánci császár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Vallásügyek: Belső hivatkozás egyértelműsítés miatti javítása (Alexandria) AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név = I.
| állam =
| megnevezés = [[Bizánci császárok listája|Bizánci császár]]
| kép = Tremissis-Justin I-sb0058.jpg
| képaláírás =
| uralkodás_kezdete = [[518]]. [[július 9]].
| uralkodás_vége = [[527]]. [[augusztus 1]].
| koronázás dátuma =
| teljes_név =
| előd = [[I.
| utód = [[I.
| házastárs = [[Euphemia bizánci császárné|Euphemia]]
| gyermekei = <!--több gyermek esetén <br /> taggel elválasztva -->
24. sor:
|}}
'''I.
== Élete ==
Feltehetően Tauresium faluban született, a mai [[Nis]] (akkoriban Naisszosz, Naissus) város közelében, [[Dardania (római provincia)|Dardania]] [[provincia|provinciában]], [[Dacia (római provincia)|Dacia]] [[diocesis]]ben, [[Illyricum]] [[praefectura|praefecturában]] alacsony sorban az [[5. század]] közepén. A [[Balkán (térség)|Balkánt]] akkoriban a [[hunok]] ([[447]]), később a [[keleti gótok]] dúlták, mígnem [[I.
A legenda szerint
== Uralkodása ==
=== A trón megszilárdítása ===
A valóságban
518. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]]
Megválasztása után minden egyes katonának fizetett egy [[Font (súlymérték)|font]] [[ezüst]]öt és 5 [[nomismata|nomismatát]] – I. Leó és Anastasius nyomdokait követve.
=== [[I.
Járatlan lévén az államügyekben,
[[521]]-ben a császár által [[patrícius]]i rangra emelt
Ugyanekkor, 525-ben vette feleségül
Idős korára
=== Vallásügyek ===
518. [[július 20.|július 20-án]] Konstantinápolyban [[zsinat]]ot hívtak össze a környékbeli püspökök részvételével, ahova a [[pápa (egyházfő)|pápát]] is meghívták. Hormisdas [[legátus]]okat küldött, akik követelték [[Akakiosz konstantinápolyi pátriárka|Akakiosz]] hajdani konstantinápolyi pátriárka, a [[Henótikon]] szerzőjének és összes utódjának kiátkozását, sőt [[Zénón bizánci császár|Zénón]] és I. Anastasius császárokét is. A pápai ''[[libellus]]''t [[519]]. [[március 28.|március 28-án]] írták alá a császár, a főpapok és a senatus jelenlétében. Az akakioszi egyházszakadás véget ért harminc év után. A bizánci katonákat is feleskették az ortodoxiára, az esküt megtagadókat megfosztották különféle juttatásaiktól.
A sors iróniájaként [[525]]-ben Hormisdas utódja, [[I. János pápa]] maga érkezett Konstantinápolyba, hogy közbenjárjon az üldözések mérsékléséért. Ezt nem jószántából tette: az Itália területét magában foglaló [[Keleti Gót Királyság]] vezetője, [[
=== A [[Keleti Gót Királyság]] ===
Egy meggyőződéses ortodox császár trónra lépése, aki a szkizma megszüntetésével megszilárdította támogatottságát Itália népében, kellemetlenül érintette a Keleti Gót Királyságot. Theoderich igyekezett maga is jó viszonyt ápolni
[[524]]-ben Theoderich kivégeztette a Konstantinápollyal való együttműködéssel, árulással vádolt miniszterét, [[Boethius]]t, a [[középkor]]ban oly népszerű [[filozófus]]t. János pápa 525-ös utazása, amely nem vezetett eredményre az ariánusüldözés ügyében, csak rontott a helyzeten. János nem sokkal ezután meghalt – talán éppen a gót király haragjának esett áldozatul. Utódja, [[IV. Félix pápa|IV. Félix]] Theoderich beleegyezésével lépett trónra, aki azonban hamarosan elhunyt ([[526]]. [[augusztus 30.]]). Utolsó éveiben unokaöccse, Hilderich [[Vandál Királyság|vandál király]], a katolikusok támogatója ellen tervezett hadjáratot indítani, ami tovább rontott volna a Bizánccal kiépített kapcsolatokon.
71. sor:
=== A keleti határ ===
A keleti határon Lazica kicsiny királysága – az antik [[Kolkhisz]], ahol állítólag az [[aranygyapjú]]t őrizték – már hosszú idő óta
A perzsa királyra nagy hatással volt
=== Dél-Arábia ===
[[Himjár]], a mai [[Jemen]] területén fekvő, gazdag kulturális tradíciókkal bíró terület arab és délarab lakói körében mind a [[pogányság]], mind a kereszténység, mind a [[judaizmus]] képviseltette magát. 523 októberében egy bizonyos ''Dzú Nuvász (Fürtös),'' más forrásokban Maszruk nevű, zsidó vallású arab vette át a hatalmat, és véres keresztényüldözésbe kezdett. ''Ela Atzheba'' (görög forrásokban ''Elesboas'' vagy ''Hellesthaeus'' sőt olykor ''Kaleb'') [[abesszínia]]i király csapatokkal kívánta segíteni a keresztényeket, azonban hajókra volt szüksége. Az alexandriai Timotheus pátriárkán keresztül vette fel a kapcsolatot
== Források ==
104. sor:
{{Bizánci császár
|előző=[[I. Anastasius bizánci császár|I. Anastasius]]
|következő=[[I.
|következő2=
|évek=[[518]] – [[527]]
111. sor:
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
{{DEFAULTSORT:
[[Kategória:Középkori bizánci császárok]]
[[Kategória:Consulok a 6. században]]
|