„Ceres (törpebolygó)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Besorolása: korr: Pluto |
→Fizikai tulajdonságok: korr: Pluto, átfogalmaz, korr |
||
80. sor:
[[Fájl:Ceres Rotation.jpg|thumb|A [[Hubble űrtávcső]] képei a Ceresről. [[2003]] áprilisában készültek, körülbelül 30 km-es felbontással. A fehér folt pontos oka nem ismert.]]
A Ceres a [[Mars (bolygó)|Mars]] és a [[Jupiter (bolygó)|Jupiter]] között elhelyezkedő [[kisbolygóöv|aszteroidaöv]] legnagyobb objektuma,<ref name="Rivkin2006" /> azonban nem a legnagyobb a Nap, a bolygók és azok holdjai után: a [[Kuiper-öv]]-beli [[Pluto (törpebolygó)|
Tömegét a kisebb aszteroidákra gyakorolt hatása alapján számították ki,<ref name="Michalak2000">{{cite journal|last=Michalak|first=G.|title=Determination of asteroid masses|journal=Astron. Astrophys.|volume=360|pages=363-374|year=2000| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2000A&A...360..363M|accessdate=2007-12-09}}</ref> habár az egyes mérések kissé eltérnek.<ref name="Kovacevic2007">{{cite journal|last= Kovacevic|first=A.|coauthors=Kuzmanoski, M.|title=A New Determination of the Mass of (1) Ceres|journal=Earth, Moon, and Planets|volume=100|pages=117-123|year=2007|doi=10.1007/s11038-006-9124-4|url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2007EM&P..100..117K|accessdate=2007-12-08}}</ref> A 2008-ban használt három legpontosabb érték átlaga 9,4{{e|20}} kg körül van.<ref name="Carry2008" /><ref name="Kovacevic2007" /> Ez a tömeg a kisbolygóöv teljes, a [[Hold]] tömegének csupán 4%-át kitevő, körülbelül 3,0 ± 0,2 {{e|21}} kg-os tömegének harmadát teszi ki.<ref name="Pitjeva2005">{{cite journal|last=Pitjeva|first=E.V.|authorlink=Elena V. Pitjeva|title= High-Precision Ephemerides of Planets — EPM and Determination of Some Astronomical Constants |journal=Solar System Research|year= 2005|volume=39|issue=3|pages=176|url=http://iau-comm4.jpl.nasa.gov/EPM2004.pdf|format=[[PDF]]|doi= 10.1007/s11208-005-0033-2|accessdate=2007-12-09}}</ref> Mérete és tömege elegendő ahhoz, hogy alakja közel gömb alakú legyen,<ref name="Thomas2005" /> ami közel van a [[hidrosztatikus egyenlőség]]hez. Ezzel ellentétben más aszteroidák (kisbolygók), például a [[2 Pallas]],<ref name="Carry2007">{{cite web|last=Carry|first=B.|coauthors=Kaasalainen, M.; Dumas, C.; et.al.|title=Asteroid 2 Pallas Physical Properties from Near-Infrared High-Angular Resolution Imagery|journal=ISO|accessdate=2009-08-01|year=2007|publisher= ESO Planetary Group: Journal Club|url= http://adsabs.harvard.edu/abs/2007DPS....39.3008C}}</ref> a [[3 Juno]],<ref name="Kaasalainen2002">{{cite journal|last=Kaasalainen|first=M.|coauthors=Torppa, J.; Piironen, J.|title=Models of Twenty Asteroids from Photometric Data|journal=Icarus|volume=159|pages=369-395|year=2002|doi=10.1006/icar.2002.6907| url=http://www.rni.helsinki.fi/~mjk/IcarPIII.pdf|format=pdf}}</ref> és a [[4 Vesta]]<ref name="Thomas1997">{{cite journal|last=Thomas|first=Peter C.|coauthors=Binzel, Richard P.; Gaffey, Michael J.; et.al.|title=Impact Excavation on Asteroid 4 Vesta: Hubble Space Telescope Results|journal=Science|volume=277|pages=1492-1495|year=1997| doi=10.1126/science.277.5331.1492|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/277/5331/1492|accessdate=2007-12-08}}</ref> eléggé
A Ceres felszínének összetétele nagyrészt hasonlít a [[C-típusú kisbolygók|C-típusú aszteroidáékéhoz]],<ref name="Rivkin2006" /> de vannak különbségek. Az égitestről készült [[infravörös]] képeken látható, mindenhol előforduló képződmények hidratált anyagok, amelyek annak jelzői, hogy belsejében nagy mennyiségű víz található. A felszín további összetevői lehetnek még a [[vas]]ban gazdag [[agyag]]félék ([[cronstedtit]]), valamint a [[karbonát]]ok ([[dolomit]] és [[sziderit]]), melyek a [[szenes kondritok|szenes kondrit]] meteorok gyakori ásványai.<ref name="Rivkin2006" /> A karbonátok és agyagfélék vonalai általában hiányoznak más C-típusú aszteroidák színképéből.<ref name="Rivkin2006">{{cite journal|last=Rivkin|first=A.S.|coauthors=Volquardsen, E.L.; Clark, B.E.|title=The surface composition of Ceres:Discovery of carbonates and iron-rich clays|journal=Icarus|volume=185|pages=563-567|year=2006|doi=10.1016/j.icarus.2006.08.022| url=http://irtfweb.ifa.hawaii.edu/~elv/icarus185.563.pdf|format=pdf|accessdate=2007-12-08}}</ref> A Cerest néha a [[G-típusú aszteroida|G-típusú aszteroidák]] csoportjába is sorolják.<ref name="Parker2002" />
A Ceres felszíni hőmérséklete viszonylag magas. Mérések szerint [[1991]]. [[május 5.|május 5-én]] [[Nap]] felőli oldalán 235 [[kelvin|K]] (körülbelül ‒38°[[Celsius-skála|C]]) volt a hőmérséklet.<ref name="Saint-Pe1993" /> A
[[Fájl:Ceres Cutaway.jpg|left|thumb|250px|A Ceres belsejét bemutató diagram]]
Peter Thomas tanulmánya szerint a Ceresnek differenciált belseje van;<ref name="Thomas2005" /> [[lapultság]]a túl kicsi egy homogén belsejű testhez képest, ami arra utal, hogy
A Ceres felszínén található képződményekkel kapcsolatban ellentétek figyelhetőek meg. A [[Hubble űrtávcső]] által [[ultraibolya]] tartományban készített alacsony felbontású képeken egy sötét foltot találtak a felszínén, amelyet „Piazzi”-nak neveztek el a [[törpebolygó]] felfedezője után.<ref name="Parker2002" /> Azt valószínűsítették róla, hogy egy kráter. Később nagyobb felbontású képeket készítettek az égitest egy teljes forgásáról a [[Keck-teleszkóp]]pal, [[adaptív optika]] felhasználásával. Ezen nem találták a „Piazzi” nyomát,<ref name="Keck" /> de látható volt két sötét képződmény, egyik a fényesebb, középső területeken. Ezekről is valószínűsíthető, hogy kráterek. A [[Hubble űrtávcső|Hubble]] által 2003-ban és 2004-ben, látható tartományban készült képeken tizenegy felszíni képződményt lehet felfedezni, melyek tulajdonságai ismeretlenek.<ref name="Li2006">{{cite journal|last=Li|first=Jian-Yang|coauthors=McFadden, Lucy A.; Parker, Joel Wm.|title=Photometric analysis of 1 Ceres and surface mapping from HST observations|journal=Icarus|volume=182|pages=143-160|year=2006|doi=10.1016/j.icarus.2005.12.012| url=http://www.astro.umd.edu/~jyli/publications/2006.Icar.182.143.pdf|format=pdf|accessdate=2007-12-08}}</ref><ref name="Hubbl12003-4">{{cite news| url=http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2005/27/|title=Largest Asteroid May Be 'Mini Planet' with Water Ice|date=2005-09-07|accessdate=2009-08-01|publisher=HubbleSite}}</ref> Ezen képződmények egyike megfelel a korábban megfigyelt „Piazzi”-nak,<ref name="Li2006" /> azonban a Keck által megfigyelt sötét albedójú képződmények nem azonosíthatóak.<ref name="Keck" />
103. sor:
Az ábrán a Ceres és több más bolygó pályája látható (fehér/szürke). A pályák azon területei, melyek az [[ekliptika]] alatt találhatóak, sötétebb színnel vannak jelölve, továbbá narancssárga pluszjel a Nap helye. A bal felső ábra felülnézetből mutatja a Ceres helyét a Mars és a Jupiter között. A jobb felső egy közelebbi ábra, amely a Ceres és a Mars [[perihélium]]ának (q) és [[aphélium]]ának (Q) helyét mutatja be. A Mars perihéliuma a Nap ellentétes oldalán van. A lenti ábra a Ceres pályájának inklinációját mutatja be a Marséhoz és a Jupiteréhez viszonyítva.
A Cerest korábban egy [[kisbolygó-család]] legnagyobb tagjának tartották.<ref name="Cellino">A. Cellino ''et al''. "Spectroscopic Properties of Asteroid Families", in ''Asteroids III'', p. 633-643, University of Arizona Press (2002). (Table on page 636, in particular).</ref> Az aszteroidák ilyen módú csoportjaiba a hasonló pályatulajdonságokkal rendelkező testek tartoztak. Ezen tulajdonságok jelezhették közös származásukat, például hogy egy, a múltban bekövetkezett ütközés során keletkeztek. A Ceres azonban más [[színkép]]pel
Saját tengelye körül 9 óra 4 perc alatt fordul meg.<ref name="NSSDC">{{cite journal|author=Dr. David R. Williams|title=Asteroid Fact Sheet|year=2004|url=http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/factsheet/asteroidfact.html}}</ref>
=== Eredete és fejlődése ===
[[Fájl:PIA19606-Ceres-Dawn-GlobalMap-Annotated-20150728.jpg|bélyegkép|300px|A Ceres domborzatának eddigi elnevezései (2015 júliusa). Sötétkékkel a legmélyebb területek vannak jelölve
A megfigyelések arra utalnak, hogy a Ceres egy megmaradt [[ősbolygó]] – bolygócsíra, amely 4,57 milliárd évvel ezelőtt keletkezett a [[kisbolygóöv]]ben.<ref name="Petit2001">{{cite journal|last=Petit|first=Jean-Marc.|coauthors=Morbidelli, Alessandro|title=The Primordial Excitation and Clearing of the Asteroid Belt|journal=Icarus|volume=153|pages=338-347|year=2001| doi=10.1006/icar.2001.6702|url=http://www.gps.caltech.edu/classes/ge133/reading/asteroids.pdf|format=pdf}}</ref> Míg ezen testek nagy részét (beleértve az összes Hold és Mars nagyságút) kisodorta a [[Naprendszer]]ből a [[Jupiter]] gravitációs ereje, vagy más ősbolygókkal összeolvadva [[Föld-típusú bolygók]]at formáltak,<ref name="Petit2001" /> a Ceres viszonylag érintetlen maradt.<ref name="Li2006" /> Két további ősbolygó-jelölt a [[2 Pallas|Pallas]] és a [[4 Vesta|Vesta]],<ref name="Russel2006" /> de ez utóbbiak nem rendelkeznek kiegyensúlyozott alakkal, a Vesta esetében azért, mert egy katasztrofális ütközés részese lehetett megszilárdulása után.<ref name="Thomas1997" />
|