Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
== Néveredet ==
 
A ''kültepei'' ásatásoknál előkerült i. e. 1920 – i. e. 1840 körüli időpontra datált [[asszíria]]i égetett agyagtáblákon található felirat szerint a területen létezett egy Ti-smurna nevű település, de a kutatók nem biztosak benne, hogy İzmirre utal.<ref>Akurgal, Ekrem. ''Old Smyrna's 1st Settlement Layer and the [[Artemisz (mitológia)|Artemis]] Sanctuary''. T.T.K., [[1983]]</ref> Néhányan úgy vélik a város régi neve, '''Smyrna''' egy Smirna nevű [[Amazónok|amazontól]] származik. A legrégebbi ismert [[Görögország|görög]] neve (aiol nyelvjárásban) Μύῥρα ''Mýrrha'' volt, mely megfelel a későbbi ión és attikai nyelvjárásokban a Σμύρνη ''Smýrnē'' névnek; valószínűsíthetően mindkettő a proto-görög ''*Smúrnā'' szóból származik. A [[Római Birodalom|rómaiak]] ezt a nevet vették át, és ''Smyrna''-ként (magyarosan: Szmirna) ismerték a várost. Ezt a nevet használjuk, ha a törökök bejövetele előtti időszakra utalunk a város történelmében. Az '''İzmir''' név ennek a törökösített változata.
 
== Története ==
A Myrrha nevű települést, mely később Szmirna magját alkotta, északabbra, a Bayraklı dombon alapították i. e. a harmadik évezredben, valószínűleg az İzmiri-öbölbe folyó öt patak (Bornova, Laka, Manda, Arap, Meles) termékeny hordaléka miatt. (A Tepekule dombon található minta szőlőskertnek köszönhetően, mely az İzmiri Bor- és Sörgyár tulajdona, a terület épen maradt és az [[1960-as évek]]ben megkezdődhettek az ásatások Ekrem Akurgal vezetésével.)
 
I. e. 1500-ra Szmirna [[Hettiták|hettita]] befolyás alá került. Mivel a hettiták már rendelkeztek saját írással, elmondhatjuk, hogy İzmir a hettitákkal került be az írott történelembe. Több fennmaradt hettita írásos emlék is beszámol a területen található településekről.
 
[[Fájl:Izmir.jpg|250px|thumb|right|Az óratorony (Saat Kulesi) İzmir központjában]]
Ugyancsak Szmirnában található a görög építészet legrégebbi polgári építménye, egy kőből készült szökőkút, i. e. a hetedik századból. Yamanlar hegyén áll Tantalosz sírja, mely a [[tholosz]]-típusú sírépítmények egyik kiváló példája. Az építmény valószínűleg a Szmirnát i. e. 580 és 520 között uraló [[basileus]] sírhelye.
 
A város gazdagsága vonzó volt a [[Lüdia|lydiaiak]] számára, akik i. e. 610-600 között bevették és felégették Szmirnát. A város hanyatlásának igazi oka azonban a [[perzsa]] invázió volt. A perzsa uralkodó elrendelte, hogy minden [[égei-tenger]]i városnak támogatnia kell a lydiaiak ellen indított hadjáratát. Miután sikerült bevenniük [[Lüdia]] fővárosát, [[Szardeisz]]t, a perzsák, hogy megbüntessék azokat, akik nem támogatták a hadjáratot, megtámadták Szmirnát (és más városokat is). A támadás következtében i. e. 545-ben az Ősi Szmirna teljesen elpusztult.
 
A város újjáépítése [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándornak]] köszönhető, aki több csatában is győzedelmeskedett a perzsák felett, végül pedig térdre kényszerítette III. Dareioszt az isszoszi csatában, [[i. e. 333]]-ban. A régió városaiban elkezdett növekedni a lakosság száma. [[Rodosz (település)|Rodosz]] és [[Pergamon]] lakossága elérte a 100&nbsp;000 főt; [[Epheszosz]], [[Antiókhia]], és [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] lakossága meghaladta a 400&nbsp;000-et. Az Ősi Szmirna mindössze néhány ezer ember befogadására volt képes, ezért egy nagyobb várost építettek a Pagos-hegyen (Kadifekale) i. e. 300-ban.
Amikor i. e. 133-ban Szmirna [[Római Birodalom|római]] fennhatóság alá került, másodszor élte virágkorát. A város annyira fontos szerepet töltött be a régióban, hogy amikor a római uralkodók meglátogatták [[Anatólia|Anatóliát]], Szmirnában is tiszteletüket tették. [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]] császár is járt itt i. sz. [[121]] és [[125]] között.
 
[[178]]-ban Szmirnát valósággal földig rombolta egy hatalmas földrengés, a legnagyobb pusztítást hagyva maga utána város történelmében. A pusztítás olyan mértékű volt, hogy a helyreállításhoz birodalmi segítséget kellett igénybe venni. [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] jóvoltából építhették újjá a települést.
 
A város [[Római Birodalom|római]] kori épületei közül fennmaradt a stadion egy része a nyugati oldalon és a színház egy része a hegy északnyugati oldalán. Ezen a helyen halt mártirhaláltmártírhalált [[Szmürnai Szent Polükarposz]]. A helyi hatóságok komolyan fontolgatják, hogy felszínre hozzák a színház többi részét, mely a város alatt nyugszik. A város utcáinak túlnyomó része kővel burkolt volt.
 
MiutánaMiután a Római Birodalom kettészakadt, Szmirna a keleti rész fennhatóságában maradt. A [[Bizánci Birodalom]] kezdeti szakaszában a város vallási központként is funkcionált, de figyelemre méltó fejlődés nem volt tapasztalható.
 
=== Szmirnából İzmir lesz ===
Szmirnából akkor lett İzmir, amikor a török hajós Aydınoğlu Umur Bey, az [[anatólia]]i Aydın Bégség alapítójának fia, visszafoglalta a várost a [[katolikus]] lovagoktól a [[14. század]] elején. Először a Kadifekale várat foglalta el, majd az alacsonyabban fekvő Sancakkale várat, és akárcsak Çakabey 150 évvel azelőtt, ő is tengeri bázisként használta a várost a támadásaihoz. Az İzmiri-öböl északi partvidéke abban az időben a Saruhanoğlu dinasztia kezében volt, melynek központja [[Manisa]]-ban volt. [[1344]]-ben a [[genova]]iak visszafoglalták az alsó várat. Hatvan éven keresztül kellett kelletlenül együttélnie a három hatalomnak: az Aydınoğlu dinasztia uralta a felső várat, a Saruhanoğlu dinasztia a partvidéket, a genovaiak pedig a tengerhez közeli alsó várat.
 
İzmirt először [[1389]]-ben foglalták el az [[Oszmán Birodalom|oszmánok]] [[I. Bajazid]] [[szultán]] uralkodása alatt, aki még azon a télen hadjáratot indított az öt nyugat-anatóliai török bégség ellen, amikor trónra lépett, igazolva ragadványnevét, a Yıldırım-et ''(A Villám).'' A hatalomátvétel vér nélkül történt, szerződések, tárgyalások és házasságkötések útján. [[1402]]-ben azonban [[Timur Lenk]] [[Mongol Birodalom|mongol]] fejedelem legyőzte az oszmánokat és visszadtavisszaadta a bégségeket az eredeti uralkodó családoknak, majd megvívott a genovaiakkal, visszavette a Sancakkale várat és földig rombolta azt.
 
[[II. Murád oszmán szultán|II. Murád]] visszafoglalta İzmirt, ismét ellenállás nélkül, a város [[1422]]-ben oszmán terület lett; [[Aydın (tartomány)|Aydın]] [[vilajet]] egyik [[szandzsák]]ja.
== Éghajlat ==
 
İzmirben a nyarak hosszúak és forróak, a tél hűvös és csapadékos. Az évi csapadék mennyisége 705&nbsp;mm, ennek 77%-a novembertől márciusig hullik a városra. A téli hónapokban az átlaghőmérséklet 12-14&nbsp;°C. A hóesés ritka, akkleginkábbleginkább januárban és februárban fordul elő. A nyári hónapokban átlagosan 28&nbsp;°C-ot mérnek.
 
== Kultúra ==
* {{Zászló|India}} [[Bombay]], [[India]] ([[1997]])
* {{Zászló|Románia}} [[Konstanca]], [[Románia]]
* {{Zászló|Észak-Ciprus}} [[Gazimağusa]], [[Észak-Ciprus]] ([[1994]])
* {{Zászló|Izrael}} [[Tel Aviv]], [[Izrael]] ([[1996]])
* {{Zászló|Üzbegisztán}} [[Szamarkand]], [[Üzbegisztán]] ([[1994]])
* {{Zászló|Olaszország}} [[Nápoly]], [[Olaszország]] ([[1990]])
* {{Zászló|Magyarország}} [[Felsőzsolca]], [[Magyarország]] ([[1997]])
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
* ' 'İzmir and the Aegean Region'', a brochure prepared by Republic of Turkey, Ministry of Tourism, 2002, İstanbul.
* Bean, George E. ''Aegean Turkey: An archaeological guide''. 1989.
 
==Fordítás==
* {{fordítás|en|İzmir}}
 
== További információk ==
{{Commonskat|İzmir}}
69 449

szerkesztés