„Vlagyimir Jakovlevics Klimov” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ) |
a Foglakoz (WP:BÜ), replaced: foglakoz → foglalkoz |
||
2. sor:
'''Vlagyimir Jakovlevics Klimov''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Владимир Яковлевич Климов;'' [[Moszkva]], [[1892]]. [[július 11.]] – Moszkva, [[1962]]. [[szeptember 9.]]) vezérőrnagy, [[Szovjetunió|szovjet]] [[mérnök]], repülőgépmotor- és hajtóműtervező.
1918-ban szerzett mérnöki diplomát a Moszkvai Műszaki Főiskolán, ahol E. A. Csukadov akadémikus gépkocsimotor-laboratóriumában ismerkedett meg a motorokkal. [[1918]]–[[1924]] között a moszkvai Gépjárművek és Motorok Tudományos Kutatóintézetének (NAMI)<ref>[http://www.nami.ru www.nami.ru]</ref> kis hengerűrtartalmú motorokkal foglalkozó laboratóriumát vezette, mellette a Moszkvai Műszaki Főiskolán (MVTU)<ref>Ma: Bauman Műszaki Egyetem.</ref> és a Zsukovszkij Repülő Akadémián oktatott. 1924-ben [[Németország]]ba küldték a BMW–4 motor megvásárlásával kapcsolatos ügyek intézésére. (A Szovjetunióban a motort M–17 néven gyártották.) [[1928]]–[[1930]] között [[Franciaország]]ban teljesített kiküldetést, ahol a licencben gyártott Gnome–Rhône Jupiter [[csillagmotor]] beszerzésével
[[1931]]-től [[1935]]-ig a repülőgép-építésben használatos anyagok vizsgálatát végző kutatóintézetben (IAM) a benzinmotorokkal foglalkozó részleget vezette, egyidejűleg a Moszkvai Repülési Főiskolán (MAI) a motortervezési tanszéket is vezette. 1935-ben a [[ribinszk]]i 26. sz. motorgyár főkonstruktőrévé nevezték ki. E minőségében ismét Franciaországba küldték a 750 LE-s V12-es Hispano–Suiza Y12 repülőgépmotor gyártási jogának megvásárlására vonatkozó tárgyalások lebonyolítására. A Szovjetunióban a motort azután M–100 típusjellel gyártották. Klimov ezt a motort továbbfejlesztette, és ennek a alapjain létrehozták a VK–103, [[Klimov M–105|VK–105]] és VK–107 motorokat, amelyeket a [[második világháború]] idején több bombázó- és vadászrepülőgép-típuson alkalmaztak. A háború idején a ribinszki gyárat [[Ufa|Ufába]] evakuálták. A háború után készült a V12-es motor-sorozat utolsó tagja, a VK–108, de ennek a sorozatgyártására már nem került sor. A háború után Klimov tervezőirodája, az OKB–117 [[Szentpétervár|Leningrádba]] költözött. Az ottani munkával párhuzamosan Klimov a moszkvai OKB–45 tervezőiroda irányítását is ellátta.
| |||