„Mócvidék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor:
==Története==
A honfoglalás után a területen letelepedő magyarok főleg a síkságokat és a kisebb dombos területeket foglalták el, s kezdtek mezőgazdasági tevékenységbe és állattenyésztésbe.
Erdély addig lakatlan magasabban fekvő hegyes vidékein a [[12. század]] végén jelent meg dél felől, a [[Balkán-félsziget]] vidékéről a vlach pásztornép, melynek egy népcsoportját képezik a mócok. Első okleveles említésük 1201-ből, II. András király egyik oklevelében tesz róluk említést (Terra Blachorum). A magasabb domboldalakon [[kenéz]]eik vezetésével megtelepedő vlachok főleg pásztorkodással foglalkoztak és kisebb kiváltságokat élveztek. A [[14. század]]-ig saját kenézeik alatt éltek a magyar állam területén, melynek egyes váraihoz csatoltattak, kötelezve magukat egyúttal bizonyos számú katona kiállítására is. A [[18. század]]ra [[Erdély]]ben számuk 250000 körül volt, a következő század végére pedig számuk már megközelítette a 800000 főt.
A mócok öt erdélyi megye ([[Bihar megye|Bihar]], [[Arad megye|Arad]], [[Hunyad megye|Hunyad]], [[Fehér megye|Fehér]] és [[Kolozs megye]]) hegyvidéki falvaiban és tanyavilágában élnek, településeik, tanyacsoportjaik gyakran a legmagasabb csúcsokig felhúzódnak.
Az 1200 m-es magasságban, az Ocoale - Scărişoara fennsíkon található tanyák Erdély legmagasabban fekvő települései közé tartoznak: [[Ocoale]] - tanyaság ([[Szkerisóra]] - Scărişoara fennsík), Sfoartea falu ([[Ördöngös]] -
==Az elnevezés jelentése==
20. sor:
A mócokat ma foglalkozásuk alapján két csoportra oszthatjuk; a faiparban dolgozókra és az Abrud vidéki bányászokra. A mócok leginkább sajtárakat, csebreket, zsindelyeket és abroncsokat készítenek, de népszerű ácsok és hídépítők is.
A mócok által lakott falvak közül [[Felsővidra|Felső]]-, Közép- és [[Alsóvidra|Alsóvidrán]], [[Nyágra|Nyágrán]], [[Aranyosponor]]on, [[Fehérvölgy]]ön, [[Aranyosfő]]n és [[Szakadás]]on főleg cseber-, sajttár- és abroncskészítéssel foglalkoznak. A Fehérvölgyiek deszkákat, gerendákat is vágnak, a [[Bisztrény]]iek és a [[Csertés (Románia)|Csertés]]iek a zsindelykészítés mesterei.
Mócvidéken sokan
A mócok fenyőből vagy bükkfából készült gerendaházaikat zsindellyel fedik. Minden házban a lócán, ágyon, asztalon vagy korongpadon megtalálható egy hagyományos gyalu, amely segítségével faragják, formázzák a fát.
| |||