„Mieczysław Woroniecki” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Az igekötőt csak a saját igéjével írjuk egybe, a közbeékelt segédigével nem! A mondat tagadása segít dönteni. Lásd még: WP:ELÍR#Igekötők egybe- és különírása (kézi botszerkesztés)
→‎Elfogása és kivégzése: Átszerkesztés miatt szöveg törlése innen
51. sor:
 
{{Idézet 3|A tündérmesék hőse, igéző jelenség. Soha költői képzelet eszményibb ifjút nem alkotott: üde, mint a harmatos virág, bátor, mint az oroszlán. A csatákban mindig az első volt...A halálos ítéletet mosolyogva fogadta, s (...) mosolyogva lépett a bitófa alá, s úgy ment át a másvilágra, mintha egyik szalonból a másikba lépne.|Degré Alajos: Fátyolos idők<ref name="Magyar Napló 42"/>}}A szabadságharcot leverő osztrákok a győzelmet követően országszerte megkezdték a forradalom felelős vezetőit felelősségre vonni. Megkezdődött a megtorlás időszaka, emberek százait tartóztatták le, vettek őrizetbe és állítottak bíróság elé. Mieczysław Woroniecki hadbírósági kihallgatása augusztus 29-én kezdődött [[Arad]]on, majd később Pesten folytatódott. A hadbíróság mint ezredest és önálló csapatparancsnokot október 18-án halálra ítélte (a valóságban nincsen hiteles dokumentum, ami alátámasztaná ezredesi rangját és önálló egységet is csak az amnesztia alá esett időben – 1848 augusztusában és szeptemberében – vezetett). Az ítéletet kihirdetése után két nappal, 1849. október 20-án a lengyel [[Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville]] kapitánnyal és a német [[Peter Giron]] ezredessel együtt [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, az [[Újépület]] udvarán felakasztották.<ref>{{Opcit|n=Kovács István: A barátság anatómiája - első könyv|o=199-200}}</ref>
 
Holttestét később a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert]]ben temették el. A [[Lucks Rezső]] tervei lapján Jablonszky Vilmos kőfaragó által elkészített síremlékét közadakozásból 1877. november 2-án állították fel a temetőben. Emlékére a volt Mezőgazdasági Minisztérium épületének oldalán emléktáblát helyeztek el. Szintén szerepel a neve a szőregi csatában vérző lengyel légiónak és vezéreinek emlékére állított emléktáblán, [[Szeged]]en.<ref>{{cite web| url = http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/digitalis/emlektablak/l_betu/l_betu.html| title = Szegedi emléktáblák - L| accessdate= 2014-03-01| author = sk-szeged.hu| language = magyar}}</ref> Emlékművek mellett alakja feltűnik néhány irodalmi műben is, többek közt [[Degré Alajos]] ''Fátyolos idők'' című írásában is, ami a [[Varga Ottó (történész)|Varga Ottó]] szerkesztésében kiadott ''Aradi vértanúk albuma'' c. könyvben jelent meg 1892-ben.<ref>{{Opcit|n=Kovács István: A barátság anatómiája - első könyv|o=194}}</ref>
 
== Magánélete ==