Wikipédia

„Vitorla” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a árbóc
1. sor:
{{pallas}}
[[Fájl:Mast zelikvor.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|Egy [[jacht]] vitorlái a fedélzetről nézve]]
A '''vitorla''' az [[hajóárbocárboc|árbochozárbóc]]hoz és/vagy a rudazat egyéb elemeihez (baum, gaffrúd, keresztrúd, vagy maga a hajótest) erősített és kifeszített, nagyfelületű, de viszonylag vékony anyagdarab, amely a szél erejének kiaknázásával a hajónak mozgási energiát kölcsönöz. A vitorlát klasszikusan vászonból, ma már szinte kizárólag műszálas vagy kompozit anyagokból készítik. Alakja a keresztvitorlázatú hajókon négyszög (trapéz), (egyes vitorlák esetében háromszög) manapság legtöbbször háromszög vagy csonka háromszög.
 
A mai vitorláshajók alapvitorlázatának (a nagy- és az orrvitorlának) legfőbb jellegzetessége, hogy szabásukból adódóan függőleges szárnyként is képesek viselkedni. A szárnyprofil két oldalán ébredő nyomáskülönbség miatt a vitorlán a szélirányra közel merőleges irányú felhajtóerő ébred. Ez a felhajtóerő teszi lehetővé, hogy a korszerű vitorlázatú hajó a látszólagos szélhez képest mintegy 30-45 fokban képes legyen haladni, azaz szél felé tudjon vitorlázni.<ref>{{cite book| title = Sporthajózás| edition = 3. kiadás| language = magyar| id = ISBN 963-8002-31-X| pages = 45| last = Overschmidt| first = Heinz| coauthors= Ramon Gliewe, Somlóvári László, Friedel Raymund| editor = Futász Dezső| year = 2003| publisher= Tudex Kiadó Kft.}}</ref> A 20 század elejéig ezt a képességet a hajók csak nagyon korlátozottan voltak képesek kihasználni, a keresztvitorlázatú hajók a látszólagos
9. sor:
 
* vitorlafa-vitorlákat, melyek a vízszintesen fekvő fákra öltve, a [[szél]] irányához mért állásaikban a fékek által szabályozzák
* rúdvitorlákat, melyek kifeszítése és szélnek tárása egy rézsút felfelé nyulónyúló rúd által történik (ezek kisebb tengeri hajókon és csónakokon találhatók);
* ágvitorlákat (alul szélesebbek, mint felül), melyeket az árbocokárbócok ágaihoz kötnek és a szarvkötelek által feszítenek;
* tarcsvitorlákat, melyeket a tarcs köteleken csúszó kapcsokhoz öltenek.
 
Az ág-, rúd- és vitorlafa-vitorlák négyszögletesek, bár alakra nézve egymástól eltérők, míg a tarcsvitorlák háromszögletesek.
 
A főárbocfőárbóc előtt fekvő összes vitorlát elővitorláknak, az attól hátra fekvőket pedig hátsó vitorláknak, a tarcs- és ágvitorlákat együttesen élvitorláknak is nevezik. A vitorlákat csigakötelekkel (ejtők) húzzák fel, melyeket a fedélzeten kezelnek. Vitorlát fel- vagy lehúzni annyit jelent, mint azt a vitorlafához, ághoz erősíteni, kötni. Vitorlát feszíteni, tárni, zárni, bevonni, annyi mint azt a szél hatásának kitenni vagy ennek hatása alól elvonni, utóbbi esetben a vitorlát először a vonókötelekkel összevonják, azután a göngyölőkkel felgöngyölik és végül zsineggel a vitorlafán fekve összekötik. A vitorla fogásolása a vitorla felületnek kisebbítése.
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vitorla”