„Cerveteri” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a sablon le, képaláírás cseréje, apró forma és stilisztika, új kat., új belső link
1. sor:
{{Világörökség|
név=Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai|
kép=Banditaccia1.jpg|
felirat='''Cerveteri''', ''Via degli Inferi'', a Banditaccia nekropolisz főbejárata|
ország=Olaszország|
kategória=Kulturális világörökségi helyszínek|
típus=Kulturális helyszín|
év=2004|}}
{{Olasz_Város |
cimer_kep = Cerveteri-Stemma.png |
23 ⟶ 15 sor:
iranyitoszam = 00052|
polgarmester = Antonio Brazzini (2003. június)|
weboldal = [http://www.comune.cerveteri.rm.it www.comune.cerveteri.rm.it]|
}}
 
[[Kép:Banditaccia Tumulus.jpg|thumb| 250px|A halomsírokat fű borítja]]
[[Kép:Banditaccia Sarcofago Degli Sposi.jpg|thumb|250px|Banditaccia, ''Sarcofago degli Sposi'', Róma, Nemzeti Etruszk Múzeum, Villa Giulia]]
[[Kép:Banditaccia Tomba Dei Capitelli.jpg|thumb|250px|Sírkamra, ''Tomba Dei Capitelli'']]
'''Cerveteri''' [[olaszország]]i [[város]], [[Lazio]] tartományban, [[Róma|Rómától]] 42 kilométerre északnyugatra. Lakosai száma 32 574 fő, területe 134 négyzetkilométer. Szomszédos települései: Anguillara Sabazia, Bracciano, Fiumicino, Ladispoli, Santa Marinella és Tolfa.
 
39 ⟶ 27 sor:
Caere városa jóval kiterjedtebb volt a mai Cerveterinél, de még ennél is meglepőbb a város körüli nekropoliszok által elfoglalt terület nagysága: 800 hektár. A nekropoliszok közül a legismertebb a 80 hektáros (ebből 10 hektárnyit tártak fel) ''Banditaccia'', amely monumentális föld alatti sírjairól és különleges városszerkezetéről vált híressé. Az elnevezés a ''bando'' szóból ered, jelentése: „rendelet”, amely arra utal, hogy a [[középkor]]ban az [[egyház]] rendeletben tiltotta el a híveket a nekropolisz látogatásától. A Banditacciában, ahová i. e. 7. és 6. század között temetkeztek, sok olyan sír látható, amely a városlakók gazdagságáról tanúskodik.
 
A szegényes [[vaskor]]i gödrök, árkok helyett az i. e. 7. századtól tufába vájt kerek [[halomsír]]okat emeltek. Bár a legkorábbi sírok szerény méretűek voltak, ám már ekkor is azzal a szándékkal építették őket, hogy rekonstruálják az élők házainak beosztását és berendezését. A bejárattól egy folyosó (''dromosz'') vezet egy négyszögletes alaprajzú, kővel burkolt szobába, amely két részből áll, az [[átrium]]ból és a [[Sír|sírkamrából]]; ezek az elhunyt házának előszobáját és hálószobáját szimbolizálják. Ebből a kezdeti időszakból származik az ún. ''Kunyhó-sír'', a ''Festett oroszlánok sírja'' és a ''Hajós sír''.
 
==Gazdagok és szegények==
Az i. e. 7.század második felében a föld alatti sírok oldalfülkékkel gazdagodtak,; az átrium általában [[kör]] alakúvá vált és a sírkamrához előcsarnok csatlakozott. A sziklákból kifaragott temetési ágyak, amelyeken mindig van párna, szimbólumokkal díszítettek. A század végén a nekropolisz már egy valódi városra emlékeztet, utcákkal, terekkel, útkereszteződésekkel tagolt városra emlékeztet. A sírhalmok impozáns méretűvé váltak, átmérőjük néhol a 30 métert is eléri; kövekből rakott gyűrű veszi őket körül és belsejükben több nagyobb sírkamra van. A halottak mellé helyezett tárgyak – arany ékszerek, import kerámiák – jól mutatják, milyen fényűző életet élt a helyi arisztokrácia. Az élők városának jellegzetességeit idézik az építészeti és díszítőelemek (domborművek, falfestmények), valamint a berendezési tárgyak is. JólA példázzasziklákból eztkifaragott atemetési ''Pajzsok és Székek sírboltja''ágyak, azamelyeken ''Ötmindig székvan sírboltja''párna, továbbászimbólumokkal az ''Ágyak és Szarkofágok sírboltja''díszítettek. Az [[i.etruszk e.szobrászat 6.ekkori század]]otalkotásait erőteljesrendkívül [[hellenizmus|hellenizálódás]]egyszerű jellemezte,és aminekkivételesen következtébenelegáns azvonalvezetés arisztokráciajellemzi. halomsírjaiJól mellettpéldázza megjelentekezt a polgárság életmódját kifejező, egyszerűbb sírok: az ''OszlopfősPajzsok sírbolt'',és a ''Kis házSzékek sírboltja'', a ''Párkányos sír'' stb. Ezek négyszögletes „kockasírok”, amelyek egymásra merőleges utcák mentén sorakoznak tufába vájt homlokzatukkal, vagy „csapóajtós” sírok, amelyekben az előcsarnok mennyezetén egy elmozdítható kőlappal lezárt nyílás van. Az i. e. 5. század végén, a 4. század elején a gazdasági válság miatt a sírok is visszafogottabbak lettek, de ebben az időszakban is épültek monumentális temetkezőhelyek. Például a ''DomborművesÖt sír'', a ''Görög vázákszék sírboltja'', továbbá az ''AlkóvosÁgyak és aSzarkofágok Tricliniumos sírsírboltja''. Ekkorra a nekropolisz valóságos várossá vált, több mint két kilométeres főúttal és sok mellékutcával. Hely hiányában „sorházszerűen” kezdték építeni a sírokat, a szegényebb családoknak pedig ismét be kellett érniük a gödrökbe és árkokba való temetkezéssel.
{{Világörökség|
név=Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai|
kép=Banditaccia1.jpg|
felirat='''Cerveteri''', ''Via degli Inferi'', a Banditaccia nekropolisz főbejárata|
ország=Olaszország|
kategória=Kulturális világörökségi helyszínek|
típus=Kulturális helyszín|
év=2004|}}
[[Kép:Banditaccia Sarcofago Degli Sposi.jpg|thumb|250px|BanditacciaEgyszerű, elegáns vonalak jellemzik a ''SarcofagoHázaspár degli Sposiszarkofágja'', Rómaelnevezésű műalkotást; Banditaccia, 6. század vége; Nemzeti Etruszk Múzeum, - Villa Giulia, Róma]]
[[Kép:Banditaccia TumulusTomba Dei Capitelli.jpg|thumb| 250px|ASírkamra, halomsírokat''Tomba Dei borítjaCapitelli'']]
Az [[i. e. 6. század]]ot erőteljes [[hellenizmus|hellenizálódás]] jellemezte, aminek következtében az arisztokrácia halomsírjai mellett megjelentek a polgárság életmódját kifejező, egyszerűbb sírok: az ''Oszlopfős sírbolt'', a ''Kis ház sírboltja'', a ''Párkányos sír'' stb. Ezek négyszögletes „kockasírok”, amelyek egymásra merőleges utcák mentén sorakoznak tufába vájt homlokzatukkal; vagy „csapóajtós” sírok, amelyekben az előcsarnok mennyezetén egy elmozdítható kőlappal lezárt nyílás van.
 
Az i. e. 5. század végén, a 4. század elején a gazdasági válság miatt a sírok is visszafogottabbak lettek, de ebben az időszakban is épültek monumentális temetkezőhelyek. Például a ''Domborműves sír'', a ''Görög vázák sírboltja'', az ''Alkóvos és a Tricliniumos sír''. Ekkorra a nekropolisz valóságos várossá vált, több mint két kilométeres főúttal és sok mellékutcával. Hely hiányában „sorházszerűen” kezdték építeni a sírokat, a szegényebb családoknak pedig ismét be kellett érniük a gödrökbe és árkokba való temetkezéssel.
 
===A Domborműves sír===
A ''Domborműves sír'' vagy ''Szép sír'' ([[i. e. 4. század]] közepe) egy etruszk nemesi ház tökéletes utánzata, a sírban elhelyezett nagy mennyiségű tárgy és bútordarab révén megtudható, hogyan zajlott az élet a ''Matuna család'' otthonában. A sírbolt egyetlen négyszögletes helyiségből áll, két oszlopfős[[oszlopfő]]s [[pilaszter]]rel és ferde tetővel. A falak mentén kiképzett párkányokon – alacsony fülkékben és 13 ''loculusban'' – 32 halotti ágyat alakítottak ki, mindegyiken két-két párna van. A középső fülke kétszemélyes: ez a családfőé és a feleségéé, akiknek mellszobrát az oldalsó pilasztereken láthatjuk. Elől két túlvilági démon, [[Tüphón]] és [[Kerberosz]] alakja tűnik föl. Az ágy lábánál álló zsámolyon egy pár papucs hever. A falakat mindenhol festett [[stukkó]]díszek borítják, amelyek a felső részen [[pajzs]]okat, [[sisak]]okat, [[lábvért]]eket, [[kard]]okat [[lándzsa|lándzsákat]], [[nyíl|nyilakat]], harci- és vadász[[fegyver]]eket ábázolnak. A pilasztereken, amelyek lábánál egy [[macska]], egy [[lúd]] és egy [[nyest]] látható, használati eszközök sorakoznak: konyhai edények, kötelek, egy [[parittya]], egy [[csákány]], [[hangszer]]ek, egy [[társasjáték]] táblája és bábui stb. Ez a különlegesen gazdag leletegyüttes jól érzékelteti az etruszk civilizáció fejlettségét.
 
Cerveteri nekropoliszának leletei a római Nemzeti Etruszk Múzeumban és Cerveteriben a Régészeti Múzeumban láthatók.
65 ⟶ 66 sor:
*[[Etruria]]
*[[Etruszk művészet]]
*[[Temető]]
 
== Idézett művek ==
<references/>
84 ⟶ 85 sor:
*[http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon/222.jpg Regolini-Galassi sír, aranyból készült fibula női sírból, oroszlán ábrázolással, etruszk, orientalizáló időszak, i. e. 7. sz. közepe, Vatikán, Museo Etrusco Gregoriano] (kép)
*[http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon/223.jpg Boccanera-táblák, három festett terrakotta lap, Párisz ítélete, gyászolók menete, etruszk, Kr. e. 6. sz. közepe, London, British Museum] (kép)
*[http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon/224.jpg Ertuszk házaspár terrakotta szarkofágja, i. e. 6. sz. vége, Róma, Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia] (kép)
 
{{Sablon:Olaszország világörökségi helyszínei}}
 
[[Kategória:Olaszország települései]]
[[Kategória:Ókori Itália]]
[[Kategória:Temetők]]
 
[[en:Cerveteri]] [[cs:Cerveteri]] [[de:Cerveteri]] [[eo:Cerveteri]] [[fr:Cerveteri]] [[it:Cerveteri]] [[la:Caere]] [[nl:Cerveteri]] [[ja:チェルヴェーテリ]] [[nap:Cerveteri]] [[pl:Cerveteri]] [[pt:Cerveteri]] [[sv:Cerveteri]] [[ur:چیرویتیری]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Cerveteri