„Erich von Manstein” változatai közötti eltérés

Manstein leadta a hadműveleti javaslatát az OKH-nak, {{nyelv|de|(''Oberkommando des Heeres''}}, "a hadsereg főparancsnoksága"), de a hadsereg vezérkari főnöke, [[Franz Halder]] attól félt, hogy az A Hadseregcsoport főparancsnoka, [[Gerd von Rundstedt|von Rundstedt]] tábornok Manstein befolyása alatt önálló hadműveletekre vállalkozik, ezért pozíciójából felmentették, és [[1940]]. [[január 27.|január 27-én]] meglepetésre a XXXVIII. [[hadtest]] (négy hadosztály) parancsnokságával bízták meg. Így vett részt a [[franciaországi hadjárat]]ban, miután gyalogsági tábornokká léptették elő, és megkapta a [[Vaskereszt]] lovagkeresztjét.

 

 

1941. [[június 22.|június 22-én]], hajnali 3 [[óra (időegység)|órakor]] az LVI. hadtest élén átlépte a [[Szovjetunió|szovjet]] határt, és csapataival öt nap alatt 240 [[kilométer]]t előrenyomulva bevette [[Daugavpils]]t. [[Szeptember 12.|Szeptember 12-én]] az aznap elesett [[Eugen von Schobert]] helyett átvette a 11. hadsereg főparancsnokságát. A Dél Hadseregcsoport déli szárnyán elhelyezkedvén feladatuk a [[Krím|Krím-félsziget]] elfoglalása volt. A sziget ellen indított első támadás azonban kudarcot vallott. Ebben a pozíciójában kapta kézhez az úgynevezett ''Reichenau-parancsot'', amely felhívja a [[Wehrmacht]] kötelékében harcoló katonák figyelmét, hogy mindenféle következmény nélkül követhetnek el [[emberiség elleni bűncselekmények]]et a szovjet – és különösen a zsidó – lakossággal szemben. A parancsot Manstein megváltoztatott formában adta tovább csapatainak: ''"A zsidó-bolsevik rendszert egyszer és mindenkorra ki kell irtani. Soha többé nem jelenhet meg az európai életterünkön belül."''<ref group="jegyzetek">A háborús bűnösök perében ez volt a vád Manstein ellen.</ref>