„William Gladstone” változatai közötti eltérés

a
a (→‎Tudományos munkái, esszéi: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. AWB)
=== Második miniszterelnöksége ===
<center>{{Idézet|''Jusson eszünkbe, hogy az Afganisztán hegyi falvaiban lakók életének szentsége éppoly sérthetetlen a Mindenható szemében, mint a miénk. Jusson eszünkbe, hogy ő, aki mindnyájunkat ugyanolyan hús-vér emberi lényeknek teremtett, a kölcsönös szeretet kötelékével kötött össze bennünket... amelyet nem korlátozott a keresztény civilizációra.''|Gladstone külpolitikai alapelveiből<ref>Idézi: Henry Kissinger: ''Diplomácia''. Panem–Grafo, Budapest, 1998. 154.</ref>}}</center>
Az 1880-as választás több szempontból is mérföldkőnek számít: egyfelől Gladstone személyében – a midlothiani kampány során – először járt be egy jelölt korteskörutat, másfelől szinte kizárólag külpolitikai témákban mérkőztek meg egymással a felek. Gladstone – ellentétben Disraelivel[[Benjamin Disraeli]]vel – elvetette a reálpolitikát, szerinte a hatékony külpolitika csakis az erkölcsön alapulhat. Ennek megfelelően az angol diplomácia számára a keresztényi erények követését és az emberi jogok tiszteletben tartását jelölte meg elsőrendű célként. Az európai erőegyensúllyal szemben a nagyhatalmak szövetségét, közös cselekvését szorgalmazta.<ref>Henry Kissinger: ''Diplomácia''. Panem–Grafo, Budapest, 1998. 153–155.</ref> Alapelveit már 1876-os, ''The Bulgarian Horrors and the Question of the East'' című, 200 ezer példányban megjelent pamfletjében kifejtette, amelyben minden egyén és nép számára szabadságot követelt, Európa államait pedig felszólította, hogy vessenek véget a törökök „sátáni orgiájának” [[Bulgária|Bulgáriában]].<ref>Ormos Mária – Majoros István: ''Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814–1945''. Osiris, Budapest, 1998. 156. o.</ref>
 
Választási győzelme után két évig a pénzügyminiszteri és az alsóházi vezetői teendőket is ellátta.<ref name="Hírlap">[http://www.epa.oszk.hu/00200/00242/00181/pdf/00181.pdf Gladstone-összeállítás] ''Országos Hirlap'', 1898. május 20. 3. o.</ref> [[1881]]-ben új földtörvényt fogadtatott el az ír parasztság megsegítése céljából. Az [[1884]]-ben megszavaztatott harmadik választójogi törvény pótolta az [[1867]]-es, Disraeli-féle második némely hiányosságát. Mindenekelőtt újraosztottak 138 helyet a londoni, skót és ír választókerületek között. A vidéki háztulajdonosok és a minimum egy éve ott élő, legalább tíz fontot fizető bérlők körének bevonásával kétmillió falusi dolgozó jutott választójoghoz. A reform eredményeként 36 millió állampolgárból 5,6 millió felnőtt férfi (az angolok kétharmada, a skótok háromötöde) szavazhatott, de 40%-uk és a nők továbbra sem voltak jogosultak erre.<ref>''A hosszú 19. század rövid története''. Szerk.: Bebesi György. Comenius, Pécs, 2005. 144–145. o.</ref>