„Finnugor nyelvek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
92. sor:
Az alábbiakat szükséges például szem előtt tartani:
* A nyelvrokonság vizsgálatakor nem a szavak jelenkori vagy közelmúltbeli alakját, hanem a legkorábbi elérhető dokumentumokat kell figyelembe venni. (A cél tehát nem az, hogy olyan nyelvet keressünk, amelyhez minél régebbi adatok érhetők el, hanem hogy a szóba jöhető nyelveken belül az elérhető legrégebbi változathoz nyúljunk vissza.)
* A kulturális jövevényszavak helyett az [[alapszókincs]] elemeit szükséges összevetni. Az alapszókincs konkrét elemeiről vannak viták, amelyek a hangmegfelelések alapján finnugorként számon tartott ''vér, víz, hal, szív; egy, kettő, három, megy'' és hasonló szavakat tartalmazó halmaz<ref>[http://finnugor.elte.hu/?q=alszk Finnugor alapszókincs]</ref> lehet-e ősibb, vagy pedig a török nyelvekkel rokonítható, [[Török jövevényszavak a magyar nyelvben|''hat, hét, tíz, száz, ő, ti, ők, sátor, gyékény, ködmön, boszorkány'' stb. szavakat tartalmazó halmaz]]. A finnugor kutatások alapszókincsnek tekintik mindazt, ami a finnugorral rokonítható, míg jövevénynek, ami nem az. A finnugornak tartott alapszókincs nagy részének is van török kapcsolata (kettő – iki, protorörök *éki, hal – balık, prototörök *pā́li, szív – protoaltáji *ǯŭ̀rk`e), sőt a finnugornak tartott „víz” és „kéz” szó fonológiailag az indoeurópai nyelvekkel is rokonítható (pl. hettita ''watar'' és ''
* A hangok hasonlósága helyett a rendszeres hangmegfelelésekre lehet támaszkodni.
* A hangutánzó-hangfestő szavak ritkán képezhetik az összevetés alapját.
| |||