„Szajjid Kutb” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
24. sor:
Meglátogatta a nagyobb városokat Amerikában, és több időt eltöltött Amerikából hazafelé menet az európai nagyvárosokban is. Hazatérve Egyiptomba megjelentette ''Amerika, ahogy láttam'' című könyvét, amelyben kritikával szemlélte az Egyesült Államok társadalmát, a materializmust, vizsgálta az egyéni szabadságjogokat, a gazdasági rendszert, elítélte a rasszizmust, az emberi kapcsolatok, a barátságok és beszélgetések felületességét, tanulmányozta a nyugati házasságjogokat. Rosszallotta, hogy hogy az emberek inkább a sportért lelkesednek, és nem a művészi érzéseket helyezik előtérbe. Kritizálta a nemek – úgymond – állatias keveredését, amely „ még a templomokban is megfigyelhető”. Akkori ideológiai világnézetére jellemző, hogy határozottan támogatta az új izraeli állam létrejöttét.Az amerikai társadalom tanulmányozása során Kutb arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai élet primitív. Számára a nyugati társadalom szabadossága – mint vallja – sokkoló volt. A nép Amerikában már csak színleg és fásultan hisz a vallásban, nem becsüli a művészeteket és a szellemi értékeket.
Egy részeg nő röviddel az 1948-as amerikai megérkezését követően megpróbálta őt elcsábítani. Kutb megdöbbent azon, hogy az amerikai férfiak milyen nagy szabadságot adnak az asszonyaiknak. A templomokat úgy írta le, mint „szórakoztató központok és szexuális játékterek”. Két és fél éves tartózkodása alatt teljesen megundorodott a nyugati civilizációtól. Az a meggyőződés alakult ki benne, hogy az amerikaiak durvák és buták, mégpedig azért mert szekularizáltak. Ehhez a gondolathoz a coloradoi Greeley város egyházi gyülekezetének estélyén jutott, melyre őt is meghívták. Kutb a Jelek az út mentén című traktátusában sötét lyuknak nevezte a helyet, tele degeneráltakkal. Amikor az estélyen feltették a lemezjátszóra a Baby It‘s Cold Outside című népszerű dalt: „A tánc fokozódott. A helyiségben lendültek a lábak... a kezek kezeket öleltek, az ajkak az ajkakhoz közelítettek... és az atmoszféra tele volt szerelemmel“. Az Amerika, ahogyan én láttam című könyvében Kutb a városi birkózómeccsek népszerűségében az amerikai férfiak „állatias“ természetének megnyilvánulását látta: „Ez a primitivizmus akkor nyilvánul meg, ha látjuk azokat a szurkolókat, akik egy footballmeccset néznek... vagy boxmeccset vagy véres, rettenetes birkózómeccseket [pankrációt]... Ez a látvány nem hagy kétséget azok érzéseinek a primitivizmusát illetően, akiket lenyűgöz az izomerő és akik ilyesmire vágynak“.
Részben amerikai tapasztalatai adtak lendületet a nyugati értékek elutasításához, majd visszatérve Egyiptomba már az [[iszlamizmus]] áramlataival szimpatizált. Lemondott közszolgálati funkcióiról és már a korai 1950-es években csatlakozott a [[Muszlim Testvériség]]hez. Hamarosan a heti megjelenésű ''Al-Ikhván al-Muszlimin'' című újság szerkesztőségi vezetője, majd a Muszlim Testériség vezető propagandistája lett, később a szervezet legmagasabb szintjén, az irányító tanácsában látott el vezető szerepet.
| |||