„Péter–Pál-székesegyház” változatai közötti eltérés

(a képek rendezése)
[[1712]] és [[1733]] között építették (építész {{nobr|[[Domenico Tresini]]}}) egy azonos nevű, fából épített templom helyén ([[1703]]—[[1704]]). 1859-ig a város főtemploma, ahol püspöki papi szolgálat volt.
 
A Péter-Pál-székesegyház 122,5 m magas, három szintes harangtornya, aranyozott csúcsán egy repülő angyal figurájával, a város jelképe. Magasságával uralja a városképet. Herman van Boles holland mester készítette el a torony csúcsát. Az épület belső tere oszlopokkal három hajóra osztott. Belsejében hadizsákmány-zászlók másolatai vannak elhelyezve (az eredeti zászlók az [[Ermitázs]]-ban vannak).
 
Az aranyozott, metszett [[ikonosztáz]] 1722 — 17261722–1726 között készült el [[Moszkva|Moszkvában]]-ban: az építész Zarudnij, Iván Petrovics; a metszés — Trofim Ivanov, IvánIvan Tyelega; az ikonok — М. А. Merkurjev, F. Artyemjev), a stukkódíszítés Ignazio Ludovico Rossi és Antonio Quadri (stukkódíszítőmesterstukkódíszítő mester), a festés — Georg Gsell, Vaszilij Jarosevszkij, Mihail Alekszandrovics Zaharov és más művészek munkája.
 
[[1756]]-[[1757]]-ben között Péter-Pál-székesegyházat egy tűz után újjáépítették; a toronyra [[1776]]-ban szerelték fel a holland B. Oorta Krasa mester által készített órát. [[1773]]-ban szentelték fel a Szent Katalin mellékoltárt.
A torony csúcsán lévő sérült angyalt [[1829]]-ben Pjotr Tyeluskin javította meg, aki állványzat nélkül mászott fel a csúcsra.
 
[[1857]]-[[1858]]-ban között a csúcs, fa szerkezeti elemeit fémre cserélték Dmitrij I. Zsuravszkij, A. Sz. Rehnyevszkij és Pável Melnyikov mérnökök irányítása alatt.
 
Fő feladat volt a a fa szarufák fémre cserélése a templom tornyában. Zsuravszkij szabályos nyocszögnyolcszög alapú csonkagúlacsonka gúla szerkezetet javasolt, amit gyűrűkkel kötnek össze; ő dolgozta ki a szerkezeti számításokat is.<ref>Cikk: [http://www.peoples.ru/technics/engineer/dmitriy_zhuravskiy/ «Dmitrij Ivanovics Zsuravszkij»] a [http://www.peoples.ru/ Életrajzok, interjúk, történetek] c. oldalon</ref>
 
[[1864]][[1866]] között az ikonosztáz régi főajtaját újra cserélték, amit bronzból készítettek el (építője [[Alekszandr Ivanovics Krakau|А.&nbsp;I.&nbsp;Krakau]]); [[1875]][[1877]] között [[Giovanni Boldini]] a mennyezetet újrafestette; [[1905]]-ben új harangokat kapott a templom.
 
[[1919]]-ben a Péter-Pál-székesegyházat bezárták, [[1924]]-ben pedig múzeummá nyilvánították; a 17. sz. végéről és a 18. sz. elejéről származó értékes tárgyak legtöbbjét (ezüsttárgyakat, könyveket, szertartási ruhákat, ikonokat) más múzeumoknak adták át.
 
A [[második világháború|Nagy Honvédő Háború]] (1941-45) idején a székesegyház nagy károkat szenvedett, [[1952]]-ben restaurálták a homlokzatokat, [[1956]]-[[1957]]-ben — a belső teret. [[1954]]-ben az épületet a Várostörténeti múzeumnak adták át. Az [[1990-es évek]]től a székesegyházban rendszeresen tartanak gyászszertartásokat az elhunyt orosz uralkodók tiszteletére, [[2000]]-től istentiszteleteket, [[2008]] karácsonyától rendszeresen tartanak istentiszteleteket.<ref>[http://patriarchia.ru/db/text/361571.html Az istentiszteletek úraindításaújraindítása a Péter-Pál-székesegyházban] (cikk a Moszkvai Patriarchátus oldalán)</ref> 2008-ban 1917 óta először tartottak húsvéti istentiszteletet<ref name="pravoslav">[http://www.pravoslavie.ru/news/080429102014 pravoslavie.ru oldal hírei]</ref><!-- вообще-то в предыдущей фразе о регулярных богослужениях с начала 2008 года уже сказано-->. Jelenleg a székesegyház főlelkésze Alekszandr apát, aki a szentpétervári egyházmegye építészeti-művészeti kérdésekért felelős elöljárói tisztét is betölti.
 
A templom tornyában harangjáték található. A Péter-Pál-erődben rendszeresen harangjáték-koncerteket tartanak.<ref>[http://www.dp.ru/spb/news/citynews/2007/08/10/232430/ «A Péter-Pál-székesegyház harangjátéka kóruskísérettel szólal meg»] «[http://www.dp.ru/ Üzleti élet Pétervárott]»</ref>