Wikipédia

„Keleti Károly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam JSoos (vita) szerkesztését (oldid: 16975194)
Visszavontam Voxfax (vita) szerkesztését (oldid: 16973595) Másolmány! Lásd vitalap.
1. sor:
{{tataroz}}
{{Életrajz infobox
| név = Keleti Károly
25 ⟶ 26 sor:
| e-mail =
| MySpace =
| IMDb =
| IMDb = , gyermekei nevelőjeként elnyerte számára
| PORT.hu =
| megjegyzés = A magyar statisztikatudomány egyik alapítója.
33 ⟶ 34 sor:
 
==Életútja==
[[Pozsony]]ban született [[1833]]. [[július 18.|július 18-án]], apja [[Klette Károly|Carl Klette]] ([[1793]]–[[1874]]) [[drezda]]i születésű festőművész és rajztanár volt Carl Klette néven, [[József nádor]] udvarában. Testvére: [[Kelety Gusztáv|Keleti Gusztáv]], unokaöccse Kelety Gábor festőművészek.
Középiskolai tanulmányait a [[Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium|Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban]] végezte. Zsenge fiatalkorában végigküzdötteVégigküzdötte a szabadságharcot, majd az osztrák sorozás elől, a fogságból hazaszökött. A nádor örököseinek jóvoltából gyakornok lett az [[Alcsútdoboz|alcsúti]] uradalmon. Itt megfigyelhette, hogyan működik egy korszerű mezőgazdasági nagyüzem. A [[Bach-rendszer]] bizonytalanná tette státusát a birtokon, s inkább [[Buda (történelmi település)|Budán]], majd [[Szolnok]]on dolgozott pénzügyi tisztviselőként. Ezalatt Pozsonyban jogot hallgatott és befejezte félbehagyott tanulmányait. [[1861]]-ben visszatért [[Pest (történelmi település)|Pestre]], ahol előbb kisebb lapoknál dolgozott, majd Gusztáv öccse közbenjárására elnyerte [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] pártfogását,pártfogolása smellett a [[Politikai Hetilap]] szerkesztője lett. Feleségül vette [[Greguss Ágost]] irodalomtörténész író Lilla nővérét, s egyből az irodalmi élet közepében találta magát. Vezetéknevét [[1862]]-ben változtatta ''Keleti''re magyarosította. Az abban az évben megalakult [[Magyar Földhitel Intézet]] tisztviselője, majd rövid időn belül tanácsjegyzője lett. Az intézmény működésén keresztül megismerte a kapitalizálódó magyar nagybirtokok szervezetét, nehézségeiket. Ebben az időben számos statisztikai kérdéssel foglalkozó cikket írt, és egy politikai-gazdaságtani kézikönyvet is kiadott.
 
Bár nem sokkal később ismét banktisztviselő a [[Magyar Földhitelintézet]]nél, folytatja a statisztikai, közgazdasági témájú publikációs tevékenységet. A [[kiegyezés]] után [[Gorove István]] miniszter meghívására a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetője lett, kezdeményezésére és tervei szerint hozták létre a minisztérium keretein belül, de növekvő függetlenséggel a statisztikai hivatalt. Az intézetben komoly, tudományos munkát akart végezni, tanfolyamokat szervezett, ahol a kor legjobb magyar statisztikusai voltak az előadók, illetve tudományos szempontból is jelentős [[Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár|szakkönyvtárat]] hozott létre.
 
AAz Magyar1870-es Statisztikainépszámlálás Hivatalsorán igazgatójafeltárt maradtnehézségeket egészen haláláig. Nem értett azonban egyet azzallátva, hogykezdeményezésére azjött Ipar- és Kereskedelmi, illetvelétre a Földművelésügyihazai Minisztériumstatisztika szétválásakortörvényi 1890-ben az előbbihez csatolták hivatalát. Ez azonban többszöri tiltakozása ellenére is így maradt. Életének utolsó két évében már sokat betegeskedett és a munka irányításában nem tudott megfelelő lendülettel részt venni. Már korábban megszervezte az 1869. évi népszámlálástháttere, majd lerakta a Hivatal kiváló könyvtára alapjait. 1880[[1874]]-ban egyéni számlálólapok segítségével végeztette el az adatfelvételt, ami számos új eredményt hozottben. Ápolta a nemzetközi kapcsolatokat, részt vett statisztikai kongresszusokon, tevékenyen részt vett a Nemzetközi Statisztikai Intézet létrehozásában. Munkásságának elismeréseként a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező ([[1868]]), rendes ([[1875]]), majd igazgató ([[1890]]) tagjává választotta; a Budapesti Tudományegyetemen előbb egyetemi magántanár ([[1875]]), majd díszdoktor ([[1880]]) lett. A „Literis et artibus” érdemrend, az orosz [[Szent Szaniszló-rend|Szent Szaniszló-]], az orosz korona- és a spanyol Villaviciosa érdemrend (Comendadore de la Orden de Nuestra Señora de la Concepción de Villaviciosa) tulajdonosa volt.▼
Az 1870-es népszámlálás során feltárt nehézségeket látva, kezdeményezésére jött létre a hazai statisztika törvényi háttere. 1871-ben megalakult az önálló Statisztikai Hivatal, amely csak személyi ügyekben kapcsolódott korábbi minisztériumához. Kinevezése során szembekerült [[Fényes Elek]]kel, akit a magyar statisztika úttörőjeként nagyra becsült. A Magyar Statisztikai Hivatal igazgatói székét csak akkor volt hajlandó elfogadni, amikor közölték vele, hogy azt Fényes Elek semmiképpen sem kaphatja meg. Ennek oka többek közt abban keresendő, hogy a provizórium (1861-1865) részt vett a kormány lapjának szerkesztésében. A Természettudományi Társulat elnökségével tisztelte meg. 1869-ben Hunfalvy Jánossal együtt részt vett a hágai Nemzetközi Statisztikai Kongresszuson. Az 1872-ben Szentpéterváron rendezett kongresszus úgy határozott, hogy a következőt 1876-ban Budapesten tartsák meg, és ugyanakkor ő lett az egyik alelnök. A budapesti kongresszus nagy sikere sem biztosította a továbbiak rendszeres megtartását. Ezért egy Statisztikai Állandó Bizottságot hoztak létre, amelynek elnöke ő lett. Az 1873. évi bécsi és az 1878. évi párizsi világkiállításon képviselte Magyarországot.
 
▲A Magyar Statisztikai Hivatal igazgatója maradt egészen haláláig. Nem értett azonban egyet azzal, hogy az Ipar- és Kereskedelmi, illetve a Földművelésügyi Minisztérium szétválásakor 1890-ben az előbbihez csatolták hivatalát. Ez azonban többszöri tiltakozása ellenére is így maradt. Életének utolsó két évében már sokat betegeskedett és a munka irányításában nem tudott megfelelő lendülettel részt venni. Már korábban megszervezte az 1869. évi népszámlálást, majd lerakta a Hivatal kiváló könyvtára alapjait. 1880-ban egyéni számlálólapok segítségével végeztette el az adatfelvételt, ami számos új eredményt hozott. Ápolta a nemzetközi kapcsolatokat, részt vett statisztikai kongresszusokon, tevékenyen részt vett a Nemzetközi Statisztikai Intézet létrehozásában. Munkásságának elismeréseként a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező ([[1868]]), rendes ([[1875]]), majd igazgató ([[1890]]) tagjává választotta; a Budapesti Tudományegyetemen előbb egyetemi magántanár ([[1875]]), majd díszdoktor ([[1880]]) lett. A „Literis et artibus” érdemrend, az orosz [[Szent Szaniszló-rend|Szent Szaniszló-]], az orosz korona- és a spanyol Villaviciosa érdemrend (Comendadore de la Orden de Nuestra Señora de la Concepción de Villaviciosa) tulajdonosa volt.
 
==Főbb írásai==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_Károly”