„Műselyem” változatai közötti eltérés

A '''műselyem''' a Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint: „''A hernyóselyemhez hasonló tulajdonságú műszál(ból készült) kelme,''” a '''műrost''' pedig „''vágott műszál''”.{{refhely|Értelmező szótár 979. old.}} A textilipar a ''műselyem'' kifejezést ennél szűkebben értelmezi: eszerint ezt a megnevezést azokra a mesterségesen előállított, a [[selyem|hernyóselyemhez]] hasonlóan „végtelen” szálú [[fonal]]akra használják, ''amelyek alapanyaga regenerált [[cellulóz]]''. A szó a német ''Kunstseide'' tükörfordítása, ahol ugyanígy értelmezik{{refhely|Kunstseide}}, angol megfelelője a ''rayon'', ami szintén csak a cellulóz alapú mesterséges [[szálasanyagok]]at foglalja össze.{{refhely|Rayon 1}}<ref group="Jegyzet">Az 1924-ben vagy 1926-ban egy amerikai pályázat keretében adott ''rayon'' elnevezés eredetére kétféle magyarázat van. Az egyik szerint „fénye mint a napsugaraké” (sun'''''ray''''') és „hasonló a pamuthoz” (cott'''''on'''''), a másik szerint – és talán ez a valószínűbb – a francia ''rayon'' szóból vették át, aminek jelentése: (fény)sugár. (Lásd: ↓Swicofil)</ref> A magyar textilipar szaknyelvében már nem használják ezt a kifejezést az értelmező szótár szerinti általános értelemben (a németben sem), mert a mesterségesen előállított anyagú fonalaknak ma már igen nagyszámú különböző fajtája van, amelyek megjelenésükben ugyan hasonlók lehetnek a "műselyemhez", de tulajdonságaik merőben mások.

 

 

Igen gyakori, hogy a folytonos szálú filamenteket rövidebb – néhány centiméteres – darabokra vágják (ez lenne az értelmező szótár szerinti ''műrost'', a textilipar szaknyelvében ''vágott szálak''), hogy önállóan, vagy más szálasanyagokhoz keverve [[fonás]]i technikával készítsenek belőlük ún. ''font fonalat''.