„Első líbiai polgárháború” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Tartozkodik, tartozkódik, egyéb apróság javítása AWB |
|||
125. sor:
A tripolitániai fronton időközben kormányerők nagyarányú támadást indítottak az egyetlen felkelők kezén levő tripolitániai város, Miszráta ellen. A felkelők annak dacára, hogy csak könnyű fegyverzettel rendelkeztek, kijelentették, hogy a végsőkig ki fognak tartani.
A keleti fronton Kadhafi hadereje mintegy 150 km-re közelítette meg Bengázit. Az idősebbik Kadhafi fiú, [[Szajf al-Iszlám Kadhafi]] kijelentette, hogy a harcoknak 48 óra múlva vége lesz.<ref>http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=367993</ref> [[Március 17.|Március 17]]-én elérték [[Bengázi]] keleti határát, és a légierő elkezdte a város repülőterének bombázását.<ref>http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=368264</ref> A felkelők folyamatosan sürgették az európai országok katonai támogatását, amelyet az európai országok többsége is támogatott, élükön Franciaországgal és Nagy-Britanniával, valamint az [[Amerikai Egyesült Államok]] is és az [[Arab Liga]] egyes államai, mint pl: [[Katar]] és az [[Egyesült Arab Emírségek]], azonban az ENSZ BT-be tartozó [[Kína]], [[Oroszország]] és a nem állandó tag [[Libanon]] ellenezte a konfliktusba való beavatkozást. Végül azonban a francia és a brit elnök kampányának köszönhetően sikerült elérni, hogy Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|ENSZ Biztonsági Tanácsa]] 10 támogató és 5
A megfigyelők szerint igen nagy, valószínűleg ezres nagyságrendekben külföldiek, így zsoldosok is harcoltak a Kadhafihoz hű erők között. Ezek egy része a különböző arab országokból jött, ám Kadhafi csapatai tömegesen soroztak be a szomszédos és más szaharai országokból jövő munkásokat, illetve menekülteket, akik kénytelenek voltak harcolni a líbiai felkelők ellen. A harcokba bekényszerített személyek [[Mali]], [[Ghána]], [[Szomália]], [[Szudán]], [[Niger (ország)|Niger]], [[Csád]], [[Kamerun]] és [[Nigéria]] területeiről érkeztek.
242. sor:
[[Március 1.|Március 1]]-jén az ENSZ-közgyűlés felfüggesztette Líbia tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában.<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2011/03/01/23/Libia_mar_nem_az_Emberi_Jogi_Tanacs_tagja.aspx Líbia már nem tag]</ref> Miután megalakult az [[Átmeneti Nemzeti Tanács]] több ország is Líbia hivatalos képviselőjeként ismerte el, legelőször március 10-én [[Franciaország]],<ref>https://web.archive.org/web/20110312222759/news.yahoo.com/s/ap/20110310/ap_on_re_eu/libya_diplomacy</ref> majd [[március 28.|március 28]]-án [[Katar]] következett.
Március elején a felkelők kérték az ENSZ-től a légtérzár bevezetését, amelyhez az [[Arab Liga]] is támogatását biztosította.<ref>http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=367716</ref> Az ENSZ BT 10 támogató és 5
[[Május 16.|Május 16]]-án A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Kadhafi, egyik fia és a líbiai titkosszolgálat vezetője, [[Abdulah Szenusszi]] ellen, a líbiai civilek elleni támadások szervezése miatt. A líbiai kormány válaszul közölte, hogy nem ismeri el a testületet, mert az EU befolyása alatt áll.<ref>http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=377928</ref>
267. sor:
A felkelők atrocitásai nemcsak a Kadhafi-párti civilek, hanem a feketebőrű afrikaiakat is érintették, ugyanis a felkelés kitörése után elterjedt a hír, hogy Kadhafi közép-afrikai zsoldosok segítségét is igénybe veszi. Sok gyanús egyént börtönbe vetettek, minden előzetes ítélet nélkül, október közepén több mint 2500 személyt tartottak fogva, akiket rendszeresen kínoztak is.<ref>http://kitekinto.hu/iszlam/2011/10/18/kinzasok_tripoli_bortoneiben/</ref> Több fekete-afrikai vendégmunkást egyszerűen lemészároltak a háború alatt. Különösen nagy túlkapásokra került sor Tripoli bevétele után, amikor több tucatnyi feketebőrű személyt öltek meg.<ref name="mindennapi.hu"/> Szurt eleste után a város egyik szállodájában 53 lojalista harcos tetemére bukkantak, akiket a jelek szerint a felkelők végeztek ki. [[Október 26.|Október 26]]-án egy újabb tömegsírt fedeztek fel a város mellett, melyben 267 ember volt elhantolva, akik Kadhafi hívei közé tartoztak.<ref>http://mno.hu/kulfold/tomeges-kivegzes-libiaban-900788</ref>
A NATO intervenciójával kapcsolatban megoszlanak a vélemények arról, hogy a bombázások okoztak-e civil áldozatokat. [[Musza Ibrahim]] kormányszóvivő több ezer halottról számolt be, de a [[Vatikán]] megfigyelői szerint is legkevesebb 40 ember életét vesztette a bombázásokban.<ref>http://www.jpost.com/MiddleEast/Article.aspx?id=214560</ref> A NATO főparancsnokság kijelentette, hogy nincs tudomása civil áldozatokról és a katonák igyekeznek kerülni is ezt, elvégre az akció a civil lakosság védelmére indult. Két esetben azonban a kormányilletékesek elvitték a Tripoliban
== Jegyzetek ==
|