Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Tartozkodik, tartozkódik, egyéb apróság javítása AWB
A tripolitániai fronton időközben kormányerők nagyarányú támadást indítottak az egyetlen felkelők kezén levő tripolitániai város, Miszráta ellen. A felkelők annak dacára, hogy csak könnyű fegyverzettel rendelkeztek, kijelentették, hogy a végsőkig ki fognak tartani.
 
A keleti fronton Kadhafi hadereje mintegy 150&nbsp;km-re közelítette meg Bengázit. Az idősebbik Kadhafi fiú, [[Szajf al-Iszlám Kadhafi]] kijelentette, hogy a harcoknak 48 óra múlva vége lesz.<ref>http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=367993</ref> [[Március 17.|Március 17]]-én elérték [[Bengázi]] keleti határát, és a légierő elkezdte a város repülőterének bombázását.<ref>http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=368264</ref> A felkelők folyamatosan sürgették az európai országok katonai támogatását, amelyet az európai országok többsége is támogatott, élükön Franciaországgal és Nagy-Britanniával, valamint az [[Amerikai Egyesült Államok]] is és az [[Arab Liga]] egyes államai, mint pl: [[Katar]] és az [[Egyesült Arab Emírségek]], azonban az ENSZ BT-be tartozó [[Kína]], [[Oroszország]] és a nem állandó tag [[Libanon]] ellenezte a konfliktusba való beavatkozást. Végül azonban a francia és a brit elnök kampányának köszönhetően sikerült elérni, hogy Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|ENSZ Biztonsági Tanácsa]] 10 támogató és 5 tartozkodótartózkodó szavazattal megszavazta a [[Líbiai repüléstilalmi zóna|Líbia feletti repüléstilalmi övezet]] felállítását.<ref>[http://index.hu/kulfold/2011/03/18/megszavaztak_a_libiai_legterzarat/ A britek és a franciák bombázhatják Líbiát] – Index, 2011. március 18.</ref> Erre a hírre, Kadhafi fegyverszünetet hirdetett, amelyet azonban nem tartott be, így kezdetét vette a nemzetközi koalició támadása Kadhafi ellen.
 
A megfigyelők szerint igen nagy, valószínűleg ezres nagyságrendekben külföldiek, így zsoldosok is harcoltak a Kadhafihoz hű erők között. Ezek egy része a különböző arab országokból jött, ám Kadhafi csapatai tömegesen soroztak be a szomszédos és más szaharai országokból jövő munkásokat, illetve menekülteket, akik kénytelenek voltak harcolni a líbiai felkelők ellen. A harcokba bekényszerített személyek [[Mali]], [[Ghána]], [[Szomália]], [[Szudán]], [[Niger (ország)|Niger]], [[Csád]], [[Kamerun]] és [[Nigéria]] területeiről érkeztek.
[[Március 1.|Március 1]]-jén az ENSZ-közgyűlés felfüggesztette Líbia tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában.<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2011/03/01/23/Libia_mar_nem_az_Emberi_Jogi_Tanacs_tagja.aspx Líbia már nem tag]</ref> Miután megalakult az [[Átmeneti Nemzeti Tanács]] több ország is Líbia hivatalos képviselőjeként ismerte el, legelőször március 10-én [[Franciaország]],<ref>https://web.archive.org/web/20110312222759/news.yahoo.com/s/ap/20110310/ap_on_re_eu/libya_diplomacy</ref> majd [[március 28.|március 28]]-án [[Katar]] következett.
 
Március elején a felkelők kérték az ENSZ-től a légtérzár bevezetését, amelyhez az [[Arab Liga]] is támogatását biztosította.<ref>http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=367716</ref> Az ENSZ BT 10 támogató és 5 tartozkodótartózkodó szavazattal megszavazta a légtérzár felállítását, így 20-án hajnalban kezdetét vette a [[2011-es líbiai intervenció|nemzetközi intervenció]]. Március 31-én a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] átvette a líbiai szövetséges hadművelet irányítását.<ref name="ReferenceC"/> Ugyanaznap [[London]]ba szökött a Kadhafi-rezsim egyik legfontosabb alakja, [[Musza Kusza]] külügyminiszter, lemondva tisztségéről.
 
[[Május 16.|Május 16]]-án A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Kadhafi, egyik fia és a líbiai titkosszolgálat vezetője, [[Abdulah Szenusszi]] ellen, a líbiai civilek elleni támadások szervezése miatt. A líbiai kormány válaszul közölte, hogy nem ismeri el a testületet, mert az EU befolyása alatt áll.<ref>http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=377928</ref>
A felkelők atrocitásai nemcsak a Kadhafi-párti civilek, hanem a feketebőrű afrikaiakat is érintették, ugyanis a felkelés kitörése után elterjedt a hír, hogy Kadhafi közép-afrikai zsoldosok segítségét is igénybe veszi. Sok gyanús egyént börtönbe vetettek, minden előzetes ítélet nélkül, október közepén több mint 2500 személyt tartottak fogva, akiket rendszeresen kínoztak is.<ref>http://kitekinto.hu/iszlam/2011/10/18/kinzasok_tripoli_bortoneiben/</ref> Több fekete-afrikai vendégmunkást egyszerűen lemészároltak a háború alatt. Különösen nagy túlkapásokra került sor Tripoli bevétele után, amikor több tucatnyi feketebőrű személyt öltek meg.<ref name="mindennapi.hu"/> Szurt eleste után a város egyik szállodájában 53 lojalista harcos tetemére bukkantak, akiket a jelek szerint a felkelők végeztek ki. [[Október 26.|Október 26]]-án egy újabb tömegsírt fedeztek fel a város mellett, melyben 267 ember volt elhantolva, akik Kadhafi hívei közé tartoztak.<ref>http://mno.hu/kulfold/tomeges-kivegzes-libiaban-900788</ref>
 
A NATO intervenciójával kapcsolatban megoszlanak a vélemények arról, hogy a bombázások okoztak-e civil áldozatokat. [[Musza Ibrahim]] kormányszóvivő több ezer halottról számolt be, de a [[Vatikán]] megfigyelői szerint is legkevesebb 40 ember életét vesztette a bombázásokban.<ref>http://www.jpost.com/MiddleEast/Article.aspx?id=214560</ref> A NATO főparancsnokság kijelentette, hogy nincs tudomása civil áldozatokról és a katonák igyekeznek kerülni is ezt, elvégre az akció a civil lakosság védelmére indult. Két esetben azonban a kormányilletékesek elvitték a Tripoliban tartozkodótartózkodó külföldi újságírókat a légicsapások helyszínére. Ennek következtében bebizonyosodott, hogy [[június 19.|június 19]]-én a NATO bombázói többek között egy lakóházra mértek csapást, melyben heten vesztették életüket, köztük két gyerek. Két nappal később Kadhafi egyik bizalmasának házára mértek csapást, melyben 19 ember halt meg, köztük két óvodáskorú gyerek.
 
== Jegyzetek ==
291 993

szerkesztés