Wikipédia

„Magyarkirályfalva” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ)
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
| történelmi régió= Erdély
| fejlesztési régió = Közép-romániai fejlesztési régió
| megye= Maros
| rang= falu
| községközpont= [[Ádámos]]
26. sor:
 
== Története ==
Magyarkirályfalváról az első hivatalos dokumentumok [[1332]]-ből maradtak fent, ekkor a pápai tizedjegyzék királyi birtokként jegyezte fel, ''Villa Regis'' néven.
 
A történelem folyamán a falu elnevezése a következőképpen változott:
[[1332]]-ben Saceredos de Villa Regis, [[1348]]-ban Villa Kyralfalwa, [[1403]] Kyrallfalwa, [[1405]]-ben Kiralfalwa, [[1513]]-ban Királfalwa, [[1540]]-ben Királyfalva, [[1638]]-ban Királyfalva, [[1750]]-ben Királyfalu, [[1850]]-ben Krajfaleu, [[1854]]-ben Királyfalva, [[1913]]-ban Magyarkirályfalva néven írták.
 
[[1332]]-ben már egyházas hely volt, a pápai tizedjegzéktizedjegyzék adatai szerint ekkor Pál (Paulus) nevű papja 40, majd 14 dénár pápai tizedet fizetett.
 
[[1412]]-ben a Szentlélekiek, Dicsőszentmártoni Sándor, Keszi vagy Tarnóczi Székely családoké, később pedig a Somkeréki Erdélyi, Gerendi, Bánffy és Szapolyai családok birtoka volt.
Somkeréki Erdélyi, Gerendi, Bánffy és Szapolyai családok birtoka volt.
 
[[1492]]-ben Keszi Székely László Kyralfalwa birtokbeli részét elcserélte.
 
[[1502]]-ben Kyralfalwa egészbirtoka Kizdi Jánosé, [[1517]]-ben pedig Somkeréki Erdélyi Márton volt itt a birtokos.
Márton volt itt a birtokos.
 
[[1546]]-ban Tarnóczi Sebestyén testvéri szeretetből Susalit-Horváth Jánosné Romhányi Zsófiának ajándékoztajándékozott Kyralffalwa-n azt a jobbágytelket, amelyen Tóháti Antal lakott.▼
[[1546]]-ban Tarnóczi
▲Sebestyén testvéri szeretetből Susalit-Horváth Jánosné Romhányi Zsófiának ajándékozt Kyralffalwa-n azt a jobbágytelket, amelyen Tóháti Antal lakott.
 
[[1638]]-ban Kiralyfalva [[I. Rákóczi György]] birtoka volt.
 
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Kis-Küküllő vármegye]] Dicsőszentmártoni járásához tartozott.
56 ⟶ 53 sor:
* '''Királyfalvi utcanevek''': Nagyutca, Tóhát, Berek, Kenderföd, Kisutca, Repülő, Falu vége, Temető, Szőlő utca.
 
* '''Dombok''': Fligoria, Csillaghegy, Berek, Szőlőbakar, Kapus-tető, Mogyoros-tető, Lábak, Nagy erdő.
 
* '''Források''': Szerelem patak forrás, Söftner Samu forrás, Békás forrás, Szilvás forrás.
73 ⟶ 70 sor:
A gyülekezet lélekszáma 600-1000 között váltakozott az idők folyamán. A gyülekezetnek eddig 31 lelkipásztora, 146 gondnoka és 1948-ig 25 felekezeti tanítója volt. Jelenlegi lelkipásztora Fülöp Ernő tiszteletes úr.
 
Az egész magyar társadalomra jellemző évről évre történő lélekszám apadás Királyfalva lakosságán is észrevehető, mely az elmúlt évtizedben több mint 200 fővel apadt. Sokan nyugdijasoknyugdíjasok lettek, illetve a mezőgazdaságban dolgoznak. A fiatalok többen külföldenkülföldön próbálnak szerencsét, illetve a különböző iskolákban, főiskolákban tanulnak. Az anyagiak miatt kevesen tanulhatnak egyetemeken.
 
=== Régi temetők ===
Királyfalván két régi temető is található. A falu legrégibb temetője a templom körüli magaslaton fekszik.
A földbe süllyedt, kopott sírkővekensírköveken alig vagy egyáltalán nem látható az írás. Itt nyugszik [[Ilyés Géza|Dr. Ilyés Géza]] (1883-1950), történész-lelkipásztor, esperes, aki ennek a magára hagyott vidéknek elkötelezett írástudója volt.
 
A temetők fejfái, emlékfái néprajzi, faragászati szempontból is érdekesek.
85 ⟶ 82 sor:
Magyarkirályfalva legrégebbi emléktárgyai az 1600-as évekből való értékes kegyszerek.
 
Kassai Ferenc 1654-ben diszesdíszes aranyveretes ezüstkanált, aranyozott szélű ezüsttányért ajándékozott a királyfalvi református egyháznak. Mindkét emléktárgyon "FRANCISCUS KASSAIAD 1654" felirat található.
 
Dr. Illyés Géza szerint a fentieknél még régebbi vagy legalább is egykorú a diszesdíszes veretű, aranyserleg, aranyozott kehellyel és talppal. A talp alsó részén "S.L." rövidítés található. Az adományozó neve nem ismert, de az 1739-es jegyzőkönyvben a Kassai-adományok sorában található.
 
Legrégebbi kegytárgya a falu református gyülekezetének a kisebb kenyérosztó ezüsttányér.
Ennek felirata : "EZ A POHÁR ÚJTESTAMENTUM AZ ÉN VÉREMBEN KI SOKAKÉRT KIONTATOTT".
Közepén és a szélén a Mária-zászlót tartó bárány látható és 1635, ami az a dományozásadományozás évét jelöli. Az ezüsttányér hátlapján "Somogyi Anna M.I." felirat olvasható. A kegyszerekhez tartozik még az egyszerű boros ónkanna is ezzel a felirattal: "AZ KIRÁLYFALVIECCELESIÁBAN CSINÁLTATOTT 1683 ESZTENDŐBEN O.P.S.A." ([[Pernyesi Zsigmond]] adta Dr. Illyés Géza bejegyzése szerint).
 
A felsoroltakon kivülkívül a minden túlzás nélkül szép régi úrasztali teritőkterítők közül kettőt emelhetünk ki: Az egyik 1734-ból való lenabroszt, [[BACZABacza MÁRIAMária]] névvel. A másik a XVIII. század elejéről maradt fent, szintén lenből készült csipkézett és sima betétű úrasztali teritőterítő. A csippkékencsipkéken zászlót, bárányt, kóstkost látunk, a következő feliratokkal: "Jóhannes Máté, K.B.S.M.F. (C.V.S.) S.T.N.K.". Dr. Illyés Géza a [[Bethlen Kata (1663-1708)|Bethlen Kata]] adományaként jegyezte be.
 
=== Szüret ===
113 ⟶ 110 sor:
''Hogy a legendában, melyet többen is elmondanak, mennyi a hiteles elem, azt nem tudom, de azt igen, hogy a Küküllő-menti borok egyik leggyakoribb bora a királyleányka. A királyfalvi református egyház termelte először a királyleányka szőlőt nagyobb területen, a mai papi szőlőnek nevezett Kis és Nagy Hangáson. Ennek a szőlőnek a művelését vette át az egyháztól a falu, mely után következett a környék és az egész Kis-Küküllő mente. Ma a folyó mentén, de Erdély és Románia más részein is sok száz hektáron termesztik a KIRÁLYLEÁNYKÁT"''”. (elmesélte özv. Mariczka Zsuzsa és Bényi Márton Mira)
 
A szüret az aratókaláka utáni legnagyobb esemény, mely megmozgatja a falu apraját és nagyját. Bár munka a szüret, azért mégis a legnagyobb ünnepnek minősül, melyen a királyfalvi minden népi érték felmutatja arcát. A szüretek össznépi értékeire utal az is, hogy a XVII-XIX. századokban ez alkalmakkor leállt a bíráskodás a közeli városokban, esetleg falvakban, a diákok és mesterek segédjei szabadságot kaptak. A szüret az egyik legvidámabb ünnep, melyhez a faluban hozzátartozik a friss kalács illata, a must, az óbor, a hegedű és énekhang, valamint a birkapörkölt. Ma is sok szüreti népdalt ismer és énekel a falu lakossága. A szőlősgazdák legkésőbb augusztus 20-ig be kellett fejezzék az utolsó munkálatokat a szőlőjükben. A lágyszemre kapálás és gereblyézés után minden gazda, átadta a szőlősét a vincellérnek. A vincellérek [[augusztus 20.|augusztus 20-a]] után felelőségetfelelősséget vállaltak a szőlőért. A legmegbízhatóbb embereket választotta meg a falu előljárosságaelöljárósága mindig, akik a vincellérségük alatt nem hordhattak csak egy lábbelit. A felgereblyézett szőlős földjén csak az az egy lábnyom volt hivatalos. Ha a vincellér csizma-talpa mellett más cipőnyom is felismerhető volt a talajon, akkor nyilvánvalóan más járt a szőlőben és ilyenkor a vincellér ezért felelőséggelfelelősséggel tartozott. A vincellér szerepe augusztus 20-tól október 20-ig tartott. Kötelessége volt, hogy elzárja a bejáratokat, szemel tartsa a réseket. A régi időkben fegyver, esetleg riasztó fegyver is volt a kezében, mely a szocializmusban elvétetett tőle. Előzménye az volt, hogy megyei aktivista párttitkárok is szerették a szőlőt, és nagy előszeretettel látogatták Királyfalvát két-három rendőr kíséretében úgy a szüret táján. Volt olyan vincellér, aki rájuk tartotta fegyverét és riasztó lövést adott le. Sajnos a fegyver még a háború elejétől nála maradt és eldugott fegyver volt, melyért hosszú éveket kellett börtönbe ülnie. Mindig a vincellér leleményessége volt, hogy milyen formában adta tudomására a falunak azt, hogy a szőlőkaput lezárta. Ezt minden gazdának tudomásul kellett vennie, és csak meghatározott napon – főleg szombaton- mehetett ki a saját szőlőjébe gyümölcsért. Ha a szőlősében járt a gazda szombaton, akkor újra el kellett gereblyézze a földet és csak úgy hagyhatta el a területet. Neki más nyoma volt, mint a vincellérnek. A szőlőbe csak meghatározott helyen volt szabad ki- és bemenni ezeken a napokon is. Ez volt egykoron és erre a mai napokban is büszke lehet a királyfalvi polgár.
 
Az idők teltével a gazdasági körülmények miatt és főleg a rendszerváltás után ezek a szokások egyre halványabbá váltak, szőlő sincs annyi mint régen, nagy része kipusztult, így a szőlősök nagy részét szántófölddé alakították át a tulajdonosok. Mindezek mellett Királyfalván most is ritka azaz utca, melyben ne legyen legalább egy jó pár szőlőgazda, aki finom borral kínálhatna meg az udvarába belépő vendéget.
121 ⟶ 118 sor:
[[Fájl:Festmeny-Magyarkiralyfalva.JPG|260px|thumb|Királyfalvi torony – Csíki Géza 2010]]
 
A Kis-Küküllő vize balladákat ringat, melyek megtermékenyitettékmegtermékenyítették a partjain élő székely és magyar lakosság szellemiségét, kultúráját. Az évszázadok óta kb. 1000 magyar lelket számláló Magyarkirályfalváét.
 
Királyfalvi Nagyhegy alatt című népdal teljes tartalma:
 
::''"Királyfalvi Nagyhegy alatt, ''
::''Királyfalvi Nagyhegy alatt, ''
::''Folyik aszerelem patak, ''
::''Folyik aszerelem patak. ''
 
::''Aki abból vizet iszik, ''
::''Aki abból vizet iszik, ''
::''Babájától elbúcsúzik, ''
::''Babájától elbúcsúzik. ''
 
::''Én is abból vizet ittam, ''
::''Én is abból vizet ittam, ''
::''A babámtól elbúcsúztam, ''
::''A babámtól elbúcsúztam. ''
 
::''Úgy elbúcsúztam szegénytől, ''
::''Úgy elbúcsúztam szegénytől, ''
::''Mint ősszel fa levelétől, ''
::''Mint ősszel fa levelétől. ''
 
::''Kisérj ki babám siromig, ''
::''Kisérj ki babám siromig, ''
::''Az örök nyugadalomig, ''
::''Az örök nyugadalomig. ''
 
::''Jaj de szépen harangoznak, ''
::''Jaj de szépen harangoznak, ''
::''Talán az én galambomnak, ''
::''Talán az én galambomnak. ''
 
::''Bárcsak addig ne vinnék el, ''
::''Bárcsak addig ne vinnék el, ''
::''Amig oda nem mennék el, ''
::''Amig oda nem mennék el. ''
 
::''Koporsójára borulnék, ''
::''Koporsójára borulnék, ''
::''Jaj de keservesen sirnék, ''
::''Jaj de keservesen sirnék. ''
 
::''Úgy zokognék mint a madár, ''
::''Úgy zokognék mint a madár, ''
::''Amely elvesztette párját, ''
::''Amely elvesztette párját. ''
 
::''Dobj egy kapa földet reám, ''
::''Dobj egy kapa földet reám, ''
::''Talán megérdemlem babám, ''
::''Talán megérdemlem babám."''
 
'''[[György Horváth László]]''', a falu egykori református lelkésze, a '''Királyfalvi Nagyhegy alatt''' című könyvében e ballada mellett számos népdalt, szójárást, mondást és legendát gyűjtőttgyűjtött össze.
 
==Itt születtek, itt éltek==
'''* Itt született [[Ősz János]]''' (Királyfalva, [[1863]]. február – [[Marosvásárhely]], [[1941]]. december 26.) - tanító, népmesegyűjtő itt született a településen.
* Itt élt egy időben [[Perneszi család|Perneszi Zsigmond]] is, aki [[Avenarius]] imáit fordította magyarra, és több más munkát is kiadott.
 
187 ⟶ 184 sor:
Fájl:Ref_temp_Kiralyfalva.jpg | Református templom
Fájl:Reformatus_templom.jpg | Királyfalvi torony
Fájl:Kiráyfalva1.JPG | Látkép a Fligoria tetőről (397 m)
Fájl:Királyfalva2.jpg |Rapó-Csejd Lucernás
Fájl:Orgona.jpg | Református templom orgonája
Fájl:Szoszek.jpg | Református templom szószéki koronája
Fájl:Domboldalok.JPG | Kapus tető messziről (524 m)
Fájl:Nagyerdő.JPG | Masajgó - Nagyerdő (487m487 m)- Indiai szakadék
Fájl:Nagy_harang.jpg | Nagy harang a ref. templom tornyába (1961)
Fájl:Kis_harang.jpg | Kis harang a ref templom tornyába (1922)
Fájl:Szénatető.jpg | Bence - Szénafű - Ravaszig
Fájl:Fligoria.jpg | Fligoria tető a Repülőből
206 ⟶ 203 sor:
==Források==
* {{Tekintő}}
 
== Hivatkozások ==
{{források}}
212 ⟶ 210 sor:
* [https://www.youtube.com/watch?v=uHm1s1QVFd8 Karácsonyi harangszó]
* [https://www.youtube.com/watch?v=5pc_-koNif0 Református harangszó]
* [http://www.transylvania.info/gallery2/main.php?g2_itemId=12256 Egyéb képek ]
* [http://www.napsugar.ro/pdf/ittszulettem/magyarkiralyfalva.pdf Királyfalva a Napsugárban]
* [https://youtube.com/watch?v=8Jql_DQgRpU Királyfalvi szüretibálszüreti bál 2007]
* [https://www.youtube.com/watch?v=oUf3F5MACMs Királyfalvi lakodalom]
* [https://www.youtube.com/watch?v=SrHZ4gZyE1s Karácsonyi ünnepély a református templomba]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarkirályfalva”