„Választófejedelem” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
A választófejedelmek jogait és szerepét [[IV. Károly német-római császár|IV. Károly]] [[német Aranybulla|aranybullája]] véglegesítette [[1356]]-ban. A választófejedelmek:
* a [[Mainzi püspökök és érsekek listája|mainzi érsek]], a birodalom főkancellárja
* a [[Kölni püspökök és érsekek listája|kölni érsek]], Itália kancellárja
* a [[Trieri püspökök és érsekek listája|trieri érsek]], Burgundia kancellárja
* a [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]] királya, a birodalom főpohárnoka
17. sor:
Egyúttal kinyilvánította azt is, hogy minden uralkodóháznak csak egy-egy ága kap választójogot. Országukat nem lehetett megosztani, a méltóságot az elsőszülött örökölte, a választófejedelem saját országában felségjogokat gyakorolt. Ezek az intézkedések megnövelték a választófejedelmek politikai önállóságát: jelentős részben ennek köszönhető a német királyok (császárok) hatalmának csökkenése.
A királyválasztás jogát a [[15. század]] végéig egyénenként, később testületileg gyakorolták. Később ugyan már nem gyűltek össze évente, de a testület a középkor végéig
A [[Német-római Birodalom]] története folyamán a választófejedelmek köre többször változott:
* [[1623]]. [[február 25.|február 25-én]] a [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] császár elvette a rajnai palotagróftól (a [[harmincéves háború]]ban a spanyoloktól és a bajoroktól is vereségeket szenvedett [[V. Frigyes pfalzi választófejedelem|V. Frigyestől]]) a választójogot és [[Bajorország]]nak ([[I. Miksa bajor herceg]]nek) adományozta.
* [[1648]]. [[október 24.|október 24-én]] a [[vesztfáliai béke|vesztfáliai békével]] [[Pfalz]] visszakapta választófejedelmi címét, de Bajorország is megtarthatta azt, így a választófejedelmek száma nyolcra emelkedett.
* [[I. Ernő Ágost, Braunschweig-Calenberg hercege|I. Ernő Ágostot, Braunschweig-Calenberg hercegét]] [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] szolgálatai jutalmául [[1692]]. [[december 9.|december 9-én]]
* [[1777]]. [[december 30.|december 30-án]] III. Miksa bajor választófejedelem halálával kihalt a [[Wittelsbach-ház]] bajor ága, [[Bajorország]]ot és a választófejedelem méltóságát [[Károly Tivadar pfalzi választófejedelem]] örökölte. Ezzel a választófejedelmek száma ismét nyolcra csökkent.
* A napóleoni háborúk szétzilálták a birodalom szervezetét. [[1803]]-ban, az [[1801]]. [[február 9.|február 9-ei]] [[lunéville-i béke]] következményeként az egyházi választófejedelemségek javait szekularizálták, a mainzi érsek fejedelemségén kívül az összes egyházi fejedelemséget megszüntették. A mainzi érsek székhelye [[Regensburg]]ba került át. Négy új világi választófejedelemséget alakítottak: Baden, Württemberg, Hessen-Kassel és Salzburg. Ezzel a választófejedelemségek száma tízre emelkedett, de ennek már nem volt jelentősége, mert a német-római császári cím megszűnésével ([[1806]]. [[augusztus 6.]]) a választófejedelmi méltóság is lényegében megszűnt. Csak a hesseni választófejedelem tartotta meg ezt a címet [[1866]]-ig, amikor országát bekebelezte Poroszország. [[1875]]. [[január 6.|január 6-án]] halt meg az utolsó választófejedelem, a hesseni Frigyes Vilmos.
28. sor:
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Felhasznált források ==
* Heckenast Gusztáv: ''Az Ausztriai ház országai'' (História 1985/5-6)
| |||