„Műselyem” változatai közötti eltérés

A tudósok több száz éve kísérleteztek azon, hogy mesterséges úton állítsanak elő a selyemhez hasonló fonalat. [[Robert Hooke]] [[1664]]-ben megjelent "Micrographia" című művében már felvetette ezt a gondolatot, de a megvalósulásra a [[19. század]]ig kellett várni. Az eljárást több előzményt követően [[Louis-Marie Hillaire Bernigaud de Chardonnet]] dolgozta ki. A pamutot salétromsav és kénsav keverékével kezelve [[cellulóz-nitrát|nitrocellulóz]]zá alakította át, ezt [[éter (kémia)|éter]] és [[etanol|alkohol]] keverékében feloldotta, ebből az [[oldat]]ból, finom nyílásokon kipréselve szálakat húzott, majd denitrálta, azaz visszaalakította cellulózzá. Ezzel végül is kidolgozta a cellulóz alapú mesterséges szál, a '''nitrát műselyem''' nagyüzemi gyártásának technológiáját, amit a feltalálóról ''chardonnet-'' (ejtsd: sardonné) ''selyemnek'' neveztek el. Találmányát [[1884]]-ben szabadalmaztatta, [[1889]]-ben nagy sikerrel bemutatta a párizsi világkiállításon. A gyártásra több gyárat is alapított, egyebek között [[1904]]-ben Magyarországon is, [[Sárvár]]on, amely [[1926]]-ig működött{{refhely|Sárvár 1}}{{refhely|Sárvár 2}}{{refhely|Zilahi|533–534. old.}}, majd ugyanezzel az eljárással készített nitrát műselymet az [[1923]]-ban alapított és [[1930]]-ig működött [[magyaróvár]]iMagyaróvári gyárMűselyemgyár Részvénytársaság is.{{refhely|Magyaróvár 1}}{{refhely|Magyaróvár 2}}{{refhely|Zilahi 534. old.}}