„Irak repüléstilalmi zónái” változatai közötti eltérés

Az '''iraki repüléstilalmi zónákat''' az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], a brit [[Egyesült Királyság]] és [[Franciaország]] jelölte ki az [[Öbölháború|1991-es öbölháborút[[öbölháború]]t követően, hogy ezzel védjék az Észak-Irakban zajló humanitárius műveleteket és a déli [[Siitasíita iszlám|síita muszlim]]okat. A repüléstilalmi zónákba tilos volt berepülniük az [[Iraki Légierő]] repülőgépeinek. A légi rendészeti feladatokat az amerikai, brit, francia és szaúdi vadászgépek biztosították a francia erők 1998-as kivonásáig. A műveletekre való felhatalmazást az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|ENSZ Biztonsági Tanács]] [[688-as Biztonsági Tanács Határozat|688-as]] [[Biztonsági Tanács Határozat|határozata]] adta, amelyet [[1991]]. [[április 5.|április 5-én]] hirdettek ki. Később egy interjúban az ENSZ [[Védelmi Miniszter]]e, [[Boutros Boutros-Ghali]] a zónákat illegálisnak nevezte.

Az észak-iraki zónát nem sokkal az Öbölháború után alakították ki a 36. [[szélességi kör]]től északra fekvő területeken, a délit pedig 1992 augusztusában, ami a 32. szélessgiszélességi körtölkörtől délre fekvő iraki területekeketterületeket foglalta magába. 1996-ban – a ''[[Desert Strike hadművelet|Desert Strike („Sivatagi Csapás”) hadművelet]]'' után – ezt felfelé kiterjesztették a 33. körre. Az északi zónát ellenőrizni hivatott katonai légi hadműveletnek a [[Provide Comfort hadművelet|''Provide Comfort'']] nevet adták, melynek fő célja a [[kurdok]] lakta területek védelme lett, majd ennek befejezését követően a [[Northern Watch hadművelet|''Northern Watch'' hadművelet]] néven folytatódott a légi rendészet (ezt a britek ''Warden'' hadműveletnek nevezték).<ref>Lásd [http://www.raf.mod.uk/rafcms/mediafiles/F21F8E7A_BD8A_55BA_43FA63F04FC5D6B4.pdf RAF-történet, 287. oldal].</ref> A déli zónát a [[Southern Watch hadművelet|''Southern Watch'' hadművelet]] volt hivatott ellenőrizni, mely során több önálló hadművelet is indult, hogy a déli zónát biztosítani tudják. 1992-től a [[Iraki háború|2003-as amerikai vezetésű invázióig]] fennállt ez a két repüléstilalmi zóna.

A [[Desert Storm hadművelet|''Desert Storm'' hadművelet]] végét követően megindított ''Provide Comfort'' hadművelet az észak-iraki kurdok biztonságát szavatolva a légi úton szállított humanitárius segélyek számára biztosított szabad légteret. A hadművelet idején történt egy „baráti tűz”-zel járó [[repülőesemény]], amikor [[1994]]. [[április 14.|április 14-én]] két amerikai [[F–15 Eagle|F–15C]] vizuális azonosítás nélkül lelőtt két – szintén amerikai – [[UH–60 Black Hawk]] közepes szállítóhelikoptert.<ref>A két helikopter saját-idegen jeladója más frekvencián működött, így a két vadászgép vevője „idegenként” azonosította őket. Szerencsétlenségükre a körzeti ügyeletes AWACS-parancsnok nem tartózkodott az ügyeleti posztján, így a téves azonosítást – a szolgálati szabályzatban egyértelműen közölt vizuális célazonosítást mellőzve – nagy távolságból tűzmegnyitás követte.</ref> A helikoptereken ENSZ megfigyelők, kurd diplomaták és fordítók, valamint az őket biztosító amerikai katonák utaztak. Mind a 26 fő életét vesztette. A hadművelet [[1996]]. [[december 31.|december 31-én]] ért véget.

1996 nyarán – amerikai figyelmeztetések ellenére – Irak egy körülbelül 40&nbsp;000 fős csapatösszevonást hajtott végre Észak-Irak területén, a ''Provide Comfort''-tól délre, fenyegetve ezzel a kurdok lakta településeket és a légtér felett járőröző amerikai–brit koalíciós repülőket. Ebben a hónapban fegyveres összecsapás alakult ki a ''[[Kurdisztáni Hazafias Unió]] (Patriotic Union of Kurdistan, PUK)'' és a ''[[Kurdisztáni Demokrata Párt]] (KDP)'' között a régió irányításáért. A kitört [[kurd polgárháború]] során több százezer kurd hagyta el otthonát és távozott [[Törökország]]ba. [[augusztus 31.|Augusztus 31-én]] az összevont erő seregtestei támadást intéztek a ''PUK'' által ellenőrzött [[Irbil]] városa ellen. A [[Iraki Köztársasági Gárda|Köztársasági Gárda]] vezette, gyalogság által támogatott agresszió riasztotta a szövetségi védelmi koalíciós erőket. Bagdad megfenyegette az [[Öböl Menti Együttműködési Tanács]] (GCC) tagjait arra az esetre, ha továbbra is segítik az USA és szövetségeseinek őrjáratait az északi zónában. Ezt nyomatékosítva, [[légvédelmi rakéta|légvédelmi rakétákkal]] támadta az északi zónában járőröző repülőgépeket. Mindezen eseményekre a USCENTCOM<ref>''United States Central Command'', magyarul az USA Központi Parancsnoksága</ref> utasítást kapott az elrettentő válaszcsapás mielőbbi megkezdésére. Az 1991-ben kelt 688. és az 1995-ös 986. ENSZ BT határozatokat semmibe véve az iraki erők tovább folytatták katonai tevékenységeiket. A CENTCOM közben konzultált partnereivel a válaszcsapás módjáról, majd [[1996]]. [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] [[Bill Clinton|Clinton elnök]] elrendelte a ''„Sivatagi Csapás”'' nevű hadművelet megkezdését. A művelet célja az iraki erők meggyengítése volt, elejét véve egy újabb összecsapásnak, a támadót céljától eltéríteni. Összehangolt [[robotrepülőgép]]-támadássorozatot hajtottak végre az iraki légvédelmi komplexumok és a déli légvédelmi vezetési pontok ellen. A következő nap hajnalától 14&nbsp;000 mérföldet repülő [[B–52]]-esek intéztek folyamatosan csapásmérést robotrepülőgépeikkel, melyeket [[F–14]]-esek oltalmaztak a térségben. Az emberi hadtörténelem leghosszabb repülési idejű (34 órás) bombázóbevetéseit teljesítették, melyek közben a robotrepülőgépek céladatait az inításindítás előtt és után is rendre többször módosították, a legfrissebb hírszerzői jelentések alapján. A hadászati bombázógépek pedig több alkalommal vettek fel üzemanyagot a célkörzet közeli járőrözéseik során, később ezt az eljárást [[Afganisztáni háború|Afganisztánban]] is alkalmazták. Ötödikén két romboló és egy atom-tengeralattjáró is robotrepülőgép-támadást indított kijelölt céljaik ellen. Az alkalmazott precíziós fegyverek minimálisra csökkentették a járulékos károkat. Hetedikén egy újabb repülőgép-hordozó, a [[USS Enterprise (CVN 65)]] is a térségbe érkezett az [[Adriai-tenger]]ről a [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornán]] át. A diplomáciai kapcsolatok erősítése jegyében több [[F–16|F–16CJ]] és [[F–117]] század települt török, szaudiszaúdi és kuvaiti repterekre, illetve egy nehézharckocsikkal megerősítetmegerősített dandárt is telepítettek a térségbe, hogy elejét vegyék a későbbi iraki katonai fenyegetéseknek. A következő hetekben az összevont iraki erők elhagyták megindulási körzeteiket.

A ''Provide Comfort'' végrehajtása során a déli zónában, [[1992]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]] megkezdődött a ''Southern Watch'' hadművelet, amely a síita népcsoportok ellen irányuló agresszív kormányfellépéseket volt hivatott megakadályozni. A légi rendészetet amerikai, brit, francia és szaúdi vadászgépek látták el, a ''Délnyugat-ázsiai Egyesített Harci Kötelék''<ref>''Joint Task Force-Southwest Asia'', JTF-SWA</ref> amerikai parancsnokság alá tartozott. Irak akkori vezetése, élén [[Szaddám Huszein]]nel, 1992 decemberére megelégelte az „önhatalmú” légi rendészetet és tiltakozásul próbára tette a rendészeti rendszert. [[1992]]. [[december 27.|december 27-én]] a zárolt légtérbe behatoló iraki [[MiG–25]]-öt egy amerikai [[F–16 Fighting Falcon|F–16C]] lelőtte. A következő hónapra kidolgozták a megélénkült iraki légvédelem meggyengítésére irányolóirányuló terveket és 1993 januárjában több támadást intéztek iraki légvédelmi komplexumok ellen, valamint lebombáztak egy nukleáris erőművet is. [[január 7.|Január 7-én]]<ref>Az interneten található adatok eltérőek, feltehetően 17-én is lelőttek egy gépet.</ref> újabb iraki vadászgépet – ezúttal egy [[MiG–29]]-est – lőtt le egy szintén amerikai F–16-os. [[Bagdad]] ez év augusztusától egy időre felfüggesztette a koalíciós erők gépeire történő támadást.

Husszein nem működött együtt a [[Nemzetközi Atomenergia-ügynökség]]gel sem. Az ügynökség kutatóit és ellenőreit kitoloncolták az országból, mindez a nemzetközi politikában nagy port kavart. Emiatt felmerült a gyanú, hogy a [[rezsim]] titkos föld alatti [[bunker]]ekben [[Nukleáris fegyver|nukleáris]], [[biológiai fegyver|biológiai]] és [[vegyi fegyver]]eket állíttat elő. Többször módosították és továbbfejlesztették a már 1991-re kidolgozott támadási terveket és harceljárásokat. Az Öbölháború tapasztalatai alapján megkezdték több nagy átütő- és hatóerejű, precíziós vezérlésű, „bunkerromboló” légibomba terevezéséttervezését.

Az 1998-ban indított [[Desert Fox hadművelet|''Desert Fox'' hadművelet]] célja az iraki haderő harci moráljának meggyengítése volt, de ebben a francia kötelék már nem vett részt, politikai és diplomáciai okokból kilépett a koalíciós kötelékből. A hadművelet négy napig tartott ([[1998]]. [[december 16.|december 16]]–[[december 19.|19.]].), melyben Szaddám {{formatnum:14000}} USD-os vérdíjat ajánlott fel bárkinek, aki le tud lőni egyetlen angolszász repülőgépet is. Ezt végül nem adhatta oda senkinek, ugyanis az akcióban egyetlen amerikai–angol repülőgépet sem sikerült lelőniük. A korábban megrongált, vagy megsemmisített, de újból felépített katonai objektumok ellen a következő években több támadást intéztek.

2002-re az iraki légvédelem napi rendszerességgel lőtt ki több tucat légvédelmi rakétát a déli zónában őrjáratozó amerikai–angol vadászgépekre, provokálva azok válaszcsapásait, melyek tovább szítanák az amúgy sem közömbös nemzetközi közvéleményt.<ref>A „napi csúcs” 15 db rakéta volt.</ref> Ezért a déli zóna védelmében és a közelgő ''Iraqi Freedom'' hadművelet előkészítéseként a CENTCOM és a CENTAF<ref>''United States Central Command Air Forces'' a Központi Parancsnokság Légiereje</ref> újabb légi műveleteket tervezett, melyeknek összefoglaló neve később [[Southern Focus hadművelet|''Southern Focus'' hadművelet]] lett. Magukat a légicsapás-sorozatokat hivatalosan nem nevezték ''hadművelet''nek, ettől függetlenül céljuk az iraki légvédelem szisztematikus és módszeres gyengítése volt. Május elejére mindkét légierő kijelölte a támadandó katonai célpontokat előzetes felderítési adatok alapján. A támadások során a légvédelmi rendszer egyes elemeit rombolták: légelhárító ütegeket, föld-levegő rakétákat, parancsnoki és vezetési központokat, Bagdadból Dél-Irakba tartó adatátviteli kábeleket stb. A hírszerzési műveletek – elektronikai lehallgatások, szárazföldi mélységi felderítések stb. – a támadásokat követően folyamatossá váltak, hogy kellő minőségű információkat gyűjtsenek a közelgő ''Iraqi Freedom'' hadművelet megindításához.