„Borító” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
47. sor:
A könyv egyik nagyon fontos része a belső [[címoldal]] ( a címoldal Szántó Tibor szerint „ mint a zeneművek előtt a nyitány, vagy mint a középületek ünnepélyes hatású kapuja, amely előre jelezheti a könyv olvasójának mindazt az élményt, mely rá vár a könyv olvasásakor”) , így jobban kell viszonyulni a belív formai fix pontjaihoz a tipográfiai megformálásnál, addig a szöveglapokkal nincs ennyire közeli kapcsolatban a könyv borítójával. A tipográfia elkészítésében a borító tervezője sokkal nagyobb teret élvezhet ennek következtében.
Két uralkodó felfogás létezik a borítótervezésben. Az egyik alapján a könyvborító nélkülözhetetlen szerves része a könyvnek, így szigorúan igazodnia kell a belső tipográfiához. A másik elv alapján pedig a borító maga a könyv köntöse, és a feladata az a könyv jobban eladható legyen, emiatt a tipográfus, a kiadó és a tervező is nagyobb teret kap az elkészítéséhez. Abból a szempontból, hogy mind a két elv mellett és ellen is szólnak érvek, így nem is fog és nem akar ebben az álláspontban döntést hozni. Csakis a tipográfus és a kiadó dolga és felelőssége is döntés.
=== A fedél ===
53. sor:
Fontos feltüntetni még a könyvnek a forgalomba kerülési árát és az ISBN–számát a fedél hátoldalán. Viszont ha már van vonalkód, akkor nem kell feltüntetni az ISBN – számot ugyanis a vonalkód is tartalmazza ezt. Napjainkban már szerepel szinte majdnem minden könyvön az EAN-kód, vagyis a nemzetközi cikkszám. Három fontos része van: az egyik a vonalkód, a másik része a vonalkód felett megtalálható ISBN szám és a vonalkód alatt látható számcsoport. Ez a számcsoport 13 darab számjegyből áll, az első 3 darab ország kódját jelöli, az utána levő szinte mindig 4 számjegyű a vállalatazonosító, majd ezután van egy 5 jegyű, az a termékszám azonosító és a végén pedig az 1 számjegyű azonosítószám.
Amikor [[ISBN]]- és [[ISSN]] szám is van, a könyveken akkor nem mind a kettőn tüntetjük fel a vonalkód felett (vagyis időszakos kiadványokon az ISSN szám, a könyveken pedig az ISBN
A könyvnek az annotációja kerül a hátsó fedél lapra, vagyis a szerzőnek a bemutatása, esetlegesen fénykép és információ illetve részlet a könyvben lévő recenzióból. Az ismertetésnek a leírását elkészítheti maga a könyvnek a szerzője, a kiadó, sőt még a szerkesztő is. Figyeljünk ilyen dolgokra, hogy az a személy, aki ismerteti a könyvet nagyon pontosan és tárgyszerűen tegye meg azt. Ugyanis ha túlzásba esik ez a személy az annotáció írása közben akkor valótlanná, hiteltelenné válhat, ami következtében elriaszthatja a jövendőbéli könyvvásárlót.
73. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Ko~nyvborito}}
[[Kategória:Könyvkötészet]]
| |||