„Mesteralak” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Villa –> villa (heraldika))
<br>[[Fájl:Coa_Illustration_Editing_Ordinary.svg|thumb|A mesteralakok megszerkesztésének helyes módja]]
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
<div class="keretjobb" style="width:30%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
<big>Névváltozatok: </big><br>
<big>tisztességi alak (Nagy Iván III. 414. l.), czimertani alak (Nagy Iván VIII. 285. l.), heroldalak (Bertényi új. m. címertan 23. l.)</big>
<br>
<big>de: Heroldsfigur, Ehrenstück, Heroldsbild, Heroldstück, en: honourable ordinary, ordinary, fr: pièce, pieces honorables, la: figurae honorabiles, cs: figura heroldská, heroldské znamení, pl: figura heraldyczna
</big>
<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések]
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
 
A '''mesteralakok''' a [[címerkép]]ek mellett a [[címer]]eken előforduló [[címerábra|címerábrák]] másik nagy csoportját képezik.
 
A mesteralak a [[címerpajzs]]on, esetleg a [[sisakdísz]]en előforduló ''geometriai'' alakzat. Egyes szerzők szerint több mint tízezer mesteralak-típus létezik a heraldikában. A pajzson belüli szín-alakzat viszony, valamint az egyéb [[címerábra|címerábrákkal]] való kölcsönhatás dönti el, hogy az osztóvonal(ak) által létrehozott geometriai alakzat (például a pólya és a vágás) mely esetben tekinthető mesteralaknak, és mely esetben tekinthető címer[[Mező (heraldika)|mezőnek]].
A német Heroldsfigur és a magyar mesteralak elnevezés arra utal, hogy a [[herold]]ok találmányának tekintették. A heroldok inkább csak a geometriai alakzatok szerkezeti elemeiben rejlő elméleti lehetőségeket derítették fel és ennek alapján fektették le a szerkezeti szemlélet alapjait, melyet végül [[Johann Christoph Gatterer|Gatterer]] vitt tökélyre.
 
Az eredetükre vonatkozóan különféle elméletek vannak. A legnépszerűbb magyarázat szerint a pajzs díszített vázát képezték. Más vélemény szerint először a zászlókra tűztek fel ábrákat és vastag átlós vonalakat, melyek jól megkülönböztették annak viselőjét. Mivel a mesteralakok egyszerű mértani ábrák, azok elkészításéreelkészítésére bárki rajztudás nélkül is vállalkozhat, nem kellett tehát külön mesterembert megfizetni, ami némelyik szegényebb lovagnak komoly terhet jelenthetett. Idővel persze ezen ábrák is egyre bonyolultabbá váltak, és az már komoly szerkesztési feladatot jelent, hogy az ábra egyben esztétikus is legyen.
 
Noha pusztán geometriai alakzatokról van szó, melyekhez nem társítható semmilyen nyilvánvaló funkció vagy szimbolika, mégis a fő mesteralakok (en: ordinary) a kezdetektől alapvetően meghatározzák a nyugat-európai [[címerelmélet]]et, melyhez a heroldok és az utókor igyekezett titkos jelentéseket tárítanitársítani. Ezért volt elsőbbségük a címerleírásban is. (Amit az a praktikus felismerés is megerősít, hogy a fő mesteralaknak regulatív szerepe van, mert a pajzs többi címerábrája kénytelen ennek a geometriájához és [[póz]]ához alkalmazkodni.) [[John Guillim]] szerint azért nevezik őket tisztességi alakoknak (Honourable Ordinaries), mert a címerviselők gyakran császároktól, királyoktól és hercegektől kapták azokat valamilyen múltbeli szolgálat fejében vagy egy jövőbeni tisztes erény reményében.
 
== A mesteralakok jellege ==
[[Kép:Mesteralak-diminutívák.svg|500px]]
 
A régi német heraldikában megkülönböztettek pajzstagolást (Teilungsbilder, Sektionen) és tulajdonképpeni mesteralakokat (eigentliche Heroldsbilder). Az előbbi olyan geometriai alakzat, amikor a színek egyforma nagyságú teret foglalnak el a pajzsban ([[Mező (heraldika)|mezők]]), az utóbbinál viszont az egyik szín nagyobb teret foglal el, mint a másik és a kisebb (a mesteralak) úgy tűnik, mintha a nagyobb körülvenné ([[alap (heraldika)|alap]]). Az [[élő heraldika]] kora után mindkét katagóriátkategóriát egyszerűen csak mesteralaknak nevezték a német heraldikában.
 
(Ez a különbségtétel az [[axiomatikus heraldika]] szempontjából indokolt és új értelmet nyer, mert a szerkezeti elemek, azaz az egyszerű és osztott címerek közti kategorikus megkülönböztetés elvei és szabályai csak a pajzstagolásokra, nem a mesteralakokra alapozható. Egyszerűbben, a mesteralakok sohasem hoznak létre [fontos] szerkezeti alakzatokat [azaz osztott (vagy egyszerű) címereket] <különben nem mesteralakok, hanem pajzstagolások>, csak az olyan pajzstagolások teszik ezt, mint a vágás, a hasítás stb. – természetesen ezek is csak más szerkezeti elemekkel, címerábrákkal együtt.)
 
EzenkvívülEzenkívül a régi és egyes modern heraldikai rendszerekben a mesteralakokat első- és másod- (néha harmad-, sőt negyed-) osztályúakra is osztják. Az elsőosztályúak olyan fő mesteralakok (en: ordinaries), melyek helyzete domináns a pajzsban és meghatározzák a további mesteralakok és egyéb címerképek [[helyzet]]etét (nagyságát, számát, geometriáját stb.). Ezen mellék-mesteralakokat (és címerképeket) másodosztályúaknak vagy tartozékoknak (fr: meubles) nevezik. A mesteralakokat [[Philipp Jacob Spener|Spener]] is elsőosztályúakra ([[pajzsfő]], [[pólya (heraldika)|pólya]], [[Cölöp (heraldika)|cölöp]], [[harántpólya]], [[szarufa]], [[kereszt (heraldika)|kereszt]], [[ráma (heraldika)|ráma]], [[telek (heraldika)|szabad telek]] stb.) és másodosztákyúakramásodosztályúakra osztotta, melyek az első osztályúak diminutívái és egyéb mellék-mesteralakok.<ref>Vidimus figuras quae inter honorabiles primum ordinem (Menestrierius, cujus alioqvi enumerationem secuti sumus, secundum vocat, primo partitionibus scuti attribuit) constituunt. Nunc ad secundum classem transimus, in illam, qvae idem autor, tertiae & qvartae ascribit simul compingentes. Huc referemus sequentes species, 1. ''diminutiones'' figurarum honorabilium primiordinis, 2. ''tessellas'', 3. ''rhombos'', 4. ''cuneos'', 5. ''clathros'', 6. ''cuspides'', 7. ''annulos'', 8. ''orbes'', 9. ''plinthides''. Est ergo prima species hujus classi, ''diminutio'' figurarum primae classis." (P. J. Spener: ''Insignium theoria''. Frankfurt
am Main, 1690. 184. l.)</ref>
 
* mellék-mesteralakok (sub-ordinaries)
 
Az angol heraldikában megkülönböztetnek '''(fő) mesteralakok''' (en: honourable ordinaries, fr: pièces honorables) és mellék-mesteralakokat (en: sub-ordinaries, fr: subordonnés, rajoutés). A (fő) mesteralakok (ordinaries) a legrégibbek a heraldikában, általában érintik a pajzs szélét, a pajzs központi helyét foglalják el, ezért a pajzs többi címerképének [[póz]]a is az ő geometriájukhoz alkalmazkodik. Ezek tehát elég szélesek ahhoz, hogy más mellék-címerábrákkal legyhesseneklehessenek díszítve. A [[címerleírás]]ban is ezeket említik először (kivéve a pajzsfőt).
 
Az angol heraldikában (fő) mesteralaknak (honourable ordinary) csak kilencet tekintenek, de ezek nincsenek mindig egységesen meghatározva. Ide tartozik a [[pajzsfő]] (chief), [[Kereszt (címertan)|kereszt]] (cross), [[Cölöp (heraldika)|cölöp]] (pale), [[harántkereszt]] (saltire), [[pólya (heraldika)|pólya]] (fess), [[ék]] (pile), [[szarufa]] (chevron), [[telek]] (quarter) és [[harántpólya]] (bend). Más felosztások szerint a pólya, a cölöp, a harántpólya, a [[balharántpólya]] (bend sinister), a kereszt, a harántkresztharántkereszt, a szarufa, a [[villa (heraldika)|villa]] (pall) és az [[Ágas (heraldika)|ágas]] (pall reversed) tartozik ide.
 
Az angol heraldikában általában csak azokat tekintik (fő) mesteralaknak ([honourable] ordinary), melyek szélessége legalább a pajzs szélességének egyötödét kiteszi (a pajzs szélességének egyharmadáig). A mesteralakok ennél keskenyebb változatait '''diminutívák'''nak (diminutives) tekintik.