„Anyag (filozófia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
26. sor:
===Materializmus===
====Ókori görög filozófia====
Az antik görög filozófia első iskolája, a [[milétoszi filozófiai iskola|milétoszi iskola]] tudósai a világ egységes magyarázatára törekvő materialisták voltak. Eleinte a közvetlen természetszemléletből indultak ki, és a létező dolgok eredetét, őselvét (''arché'') az anyag egy vagy több konkrét formájában keresték. [[Thalész]] a vizet tartotta ennek a végső alapnak, [[Anaximandrosz]] elvontabb végső okot keresett, amit meghatározatlannak (''to apeiron'') nevezett el. [[Anaximenész]] a levegőt tartotta őselemnek. Az antik materializmus [[Démokritosz]] munkásságában érte le a csúcspontját, mivel ő részletesen kidolgozott [[atom]]elméletében az absztrakciónak a korábbiaknál jóval magasabb fokán beszélt a világon létező valamennyi jelenség közös anyagi alapjáról.{{refhely|Filozófiai kislex|29. o.|azonos=Fk29}}
====Újkori filozófia====
A természettudományok, különösen a mechanika és a fizika fejlődése a 17-18. században nagy hatással volt a filozófiai anyagfogalom alakulására is. Az új tudományos eredmények sok tudósnál mechanikus determinista világképhez, hasonló elméleti magyarázatokhoz vezettek. A mechanikus materializmus anyagfogalma absztrahálta, elvonatkoztatta a természetben felismert fizikai tulajdonságokat, és így az anyagot azonosította a tömeggel, és a térbeli kiterjedést, a test formájában megnyilvánuló létet az anyag állandó, szükséges tulajdonságának tartotta, és legkisebb, tovább már nem osztható részének az atomot nevezte meg.{{refhely|azonos=Fk29}}
====A dialektikus és történelmi materializmus anyagfogalma====
| |||