„Vörös Imre (jogász)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
23. sor:
Tisztviselő szülők gyermekeként született Budapesten, nagybátyjai között magas rangú katonatisztek is voltak, emiatt középiskolai tanulmányait egy gépipari technikumban végezte. 1963-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1968-ban szerzett jogi doktorátust. Egyetemi évei alatt [[Eörsi Gyula]] volt rá nagy hatással. Diplomájának megszerzése után egy külkereskedelmi vállaltnál kezdett el dolgozni jogi előadóként. 1969-ben, Eörsi hívására, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetébe került, ahol nemzetközi magánjogi csoport munkatársa, tíz évvel később tudományos főmunkatársa lett, közben Strasbourgban és Leydenben tanult ösztöndíjjal. 1984-ben intézeti munkájával párhuzamosan a frissen induló miskolci jogászképzésben vállalt szerepet: a [[Miskolci Egyetem|Nehézipari Műszaki Egyetem]] (ma: Miskolci Egyetem) nemzetközi magánjogi tanszékének docense lett. 1986 és 1988 között [[Freiburg im Breisgau|Freiburgban]] Humboldt-ösztöndíjjal kutatott. 1990-ben vehette át [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezését, ekkor távozott a JTI-ből. 1994 és 1998 között a tanszék vezetője volt. 1998-ban átment a győri [[Széchenyi István Egyetem|Széchenyi István Főiskolára]] (azóta egyetem), ahol kezdetben tudományos főmunkatársként dolgozott, 1999-ben pedig egyetemi tanárrá, 2000-ben pedig a nemzetközi magánjogi tanszék nevezték ki. 1992 és 1999 között a [[Közép-európai Egyetem]] vendégprofesszora volt. 2002-ben pedig a [[Károli Gáspár Református Egyetem]] Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára, 2003-ban pedig a nemzetközi magánjogi tanszék vezetője lett. 2008-ban vette át a kar doktori iskolájának vezetését. Ezzel párhuzamosan 2002-ben visszatért az MTA JTI-be, ahol tudományos főigazgató-helyettessé nevezték ki.
 
1979-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja, emellett 1984 és 1998 között a Miskolci Akadémiai Bizottság tagja is volt. 2010-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává. Akadémiai tisztségein túl 2001-ben bekerült a Szellemi Tulajdonvédelmi Tanácsba, 2002-ben pedig a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület elnökévé választották. 1998 és 2004 között az Európai Jogakadémia elnökségének volt tagja. 1972-től a ''[[Jogtudományi Szemle'']] című folyóirat egyik szerkesztője. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] utáni közéletben is aktív szerepet vállalt: 1989-ben az egyik írójaszerkesztője volt az első versenyjogi törvénynek, amely többek között létrehozta a [[Gazdasági Versenyhivatal]]t. 1990-ben az első [[Magyarország Alkotmánybírósága|alkotmánybíróvá]] választott jogtudósok egyike volt. Jelölését mindegyik párt támogatta. Alkotmánybírósági időszaka alatt részt vett a rendszerváltás számos törvényének alkotmányos felülvizsgálatában, összesen húsz alkalommal írt párhuzamos indokolást vagy különvéleményt. 1999-ig volt a testület tagja. Ezt követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság bírája lett, 2008-ban a bíróság egyik elnökségi tagjává választották. 2004-től pedig a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségi tagja. Ezenkívül 1990-től a [[Keresztény Iskolatestvérek]] szerzetes tanítórend világi ügyvivője.
 
== Díjai, elismerései ==