[[Kép:Banat Josephinische Landaufnahme pg000.jpg|jobbr|bélyegkép|300px|Térkép a [[Bánság|Bánát]]ról, 1769-1772 ]]
Az Első Katonai Felmérés térkép Temesi Bánság (1769-1772)]</ref> 1978-ban visszacsatolták Magyarországhoz. Mária Terézia apostoli magyar Király joghatósága alá, júniusában királyi rendelettel a visszacsatolt területekből kialakították [[Torontál vármegye|Torontál]], [[Temes vármegye|Temes]] és [[Krassó vármegye|Krassó vármegyét]].
A török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája, [[Savoyai Jenő]] döntő [[Zentai csata|zentai győzelme]] 1697. szeptember 11-én teremtette meg [[III. Károly magyar király|VI. Károly]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] számára, a török uralom alól felszabadított [[Magyar Királyság]] birtoklásának lehetőségét, a Temesköz kivételével. 150 év szakadatlan török háborúja óta először sikerült megsemmisítő csapást mérni a szultán vezette török főhaderőre. A Duna, a Maros és a Tisza közötti gazdag vidéket - amelyet Magyarország Kánaánjának, [[I. István magyar király|Szent István]] koronája egyik legszebb gyöngyszemének neveztek. A régi magyar törvénykönyvek és egyéb történelmi emlékek „Temesköz”-nek, „Temesi Tartomány”-nak, „Temesvári Kapitányság”-nak, az 1699-es [[Karlócai béke|karlócai békeszerződés]] korában kiadott német iratok pedig „''Temesvarerische Länder''”, „''Temesvarer Region''”, „''Temesvarer Provinz''” vagy „''Temeser Bezirk''” néven emlegették. A török háborúk nyomán lakatlan, elvadult pusztasággá változott. A jelzők a rebellis magyarokról, a 18. század végére szinte kötelezővé váltak, ami magyarázatot adhat a magyarok kiűzésére a Bánságból. Temesközben az 1333-as pápai tizedjegyzékből, a Szentszéknek fizetett adójegyzékekből ismert középkori ősi falvaknak nyoma sem maradt, a sűrűn lakott temesi vidék „elvadult lakatlan pusztasággá” vált a török 1716-ban történt elvonulása után. 1724-ben a katolikus egyházi élet élénk fejlődésnek indult, amikor gróf [[Nádasdy László (püspök)|Nádasdy László]] csanádi püspök, aki az ősi püspöki székhelynek, Csanádnak, a török hódoltságban történt elpusztulása után, Temesvárt tette püspöki székhelyévé. 1724 március 5-én ünnepélyesen be is vonult.<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/osztrak-magyar/ch14s20.html Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben]</ref> Temesközt [[III. Károly magyar király]] ''VI. Károly'' néven [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], Mária Terézia apja vette joghatósága alá a haditanács katonai irányítása alatt, amely úgy is maradt 62 évig, de külön közigazgatási területté nem szerveződött mindaddig, amíg Mária Terézia jogilag a Magyar Királysághoz csatolta az 1741. évi XVIII. törvénycikk alapján.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=4728 1741. évi XVIII. törvénycikk]</ref> 1779-ben Mária Terézia királyné az úgynevezett „Temesi Bánságot” is <ref>[http://mapire.eu/hu/map/fms-banat/?zoom=13&lat=45.74962&lon=21.2447 Az Első Katonai Felmérés térképe (1763-1787) - Temesi Bánság (1769-1772)]</ref> visszacsatolta Magyarországhoz. Végül 1778. júniusában királynői rendelettel a visszacsatolt területekből kialakították [[Torontál vármegye|Torontál]], [[Temes vármegye|Temes]] és [[Krassó vármegye|Krassó vármegyét]].
[[Kép:Jean-Étienne Liotard - Maria Theresia van Oostenrijk.jpg|balra|bélyegkép|[[Mária Terézia magyar királynő]]]]
Amikor II. József Császár 1768-ban látogatást tett a Bánságban, anyjának Mária Teréziának ezt írta, "Bécs úgy szabadul meg a nem kívánatos elemeitől, tolvajoktól, orgazdáktól, csempészektől, parázna nőktől, hogy a Bánátba toloncolja őket. Feltartóztathatatlan a balkáni szerb és román bevándorlás".<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/92-01/ch07.html Heckenast Gusztáv: ''Közvetlenül Bécstől… A Bánát a 18. században'' ], tankonyvtar.hu</ref> Ráadásul 3100 rabot is küldtek a tartományba. Bánságban a 18. századi betelepítésekről részletes adatok léteznek. Megkerülhetetlen adatok kerültek elő az őshonos lakosságról, akiknek a házai a térképeken is láthatóvá váltak. A telepeseket az őshonos lakosság házaiba helyezték. A bánsági betelepítés nagyon különbözött a korábbi magyarországi betelepítésektől, ott az őshonos lakosság helyben maradt, a [[szatmári béke]] után a magyar jogrendszer kezdett helyreállni. Bánságot [[III. Károly magyar király]] osztrák császári területként kezelte, amolyan gyarmatként, de 62-évig semmit sem tett azért, hogy közigazgatási területté szervezze. A Bánsága katonai kormányzójafőparancsnok [[Claude Florimond de Mercy]] még a csanádi püspököt is kiutasitotta a püspöksége területéről . Az őshonos lakosság jogfosztott lett,"hazátlan zsellér". A császáriak minden nagybirtokot, bányajogot eladtak az újonnan jött idegeneknek és termőföldet adtak a telepeseknek, majd 1778-ban a Bánságot Mária Terézia joghatósága alá helyezték. Az 1769-1772 évi németül „''Banat''”-ra átnevezett temesközi katonai térképek 208 nagyméretű táblán, pótolják a hiányzó szakmonográfiákat, látható a bánsági terület, a kézzel rajzolt múlt, láthatóak az ősi falvak portái, házai, felismerhetők az ősi falvak nevei, helyi földrajzi nevek. Ezek még nem a sakktábla szerűen épített falvak házai, templomai, melyek később a [[18. század]] végén és a [[19. század]]ban épültek.
== Temesköz őshonos lakossága ==
|