„Elbai szlávok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
Az elbai szláv törzsek közé tartoztak az abodriták/obodriták (''Obotriti''), liutics/luicsok (''Lutitiani''), polábok („Elba mellettiek”), Waigri (Wagrier) valamint a rethraiak (''Redarier''), tollenseiek (''Tollenser''), Circipani (''Zirzipaner'', lengyelül: ''Czerespienianie'') és kessiniek (''Kessiner''), mely utóbbiak csak kisebb csoportok voltak.{{refhely|Haarmann}}
Két törzs, az ''Obotriti'' és a ''Lutitiani'' játszottak jelentősebb politikai szerepet. Az obodritákat első ízben 789-ben említik, [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] legendás, az Elba térségében élő vilcek (Wilzen) elleni
hadjárata (Wilzenfeldzug) kapcsán, majd amikor a [[9. század]]ban több ízben is felkelést szerveztek a szászok és frankok ellen. A luticsok (Lutitiani) a 983. évi felkelésükkel veszélyeztették az elbai
A térség német helyi hercegei és grófjai egészen a 12. századig azt tartották legfontosabb feladatuknak, hogy az Elbától keletre élő szlávokat leigázzák és keresztény hitre térítsék. A legbefolyásosabb helyi uralkodó a Welf ágból való [[III. Henrik szász herceg]] volt, aki 1147-ben keresztes hadjáratot vezetett a vendek ellen, amiben a dánok is részt vettek.{{refhely|Haarmann}}
| |||