„Ki–43 Hajabusza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Hozzáférés ideje (WP:BÜ), replaced: Retrieved → Hozzáférés ideje: (2)
34. sor:
[[Kép:Nakajima Ki-43-II.jpg|thumb|300px|A Ki–43–II]]
 
A Ki–43 fegyverzete két géppuskából állt, mely vagy két 7,7&nbsp;mm űrméretű 97 típusú géppuskából vagy egy 12,7&nbsp;mm kaliberű Ho–113 típusú géppuskából és egy 7,7&nbsp;mm-es géppuskából vagy két 12,7&nbsp;mm Ho–113 jelű géppuskából állt. Ezek a különbségek a gépek típusjelében is jelentkeztek. A háború elején a könnyebb fegyverzet dominált, az idő előrehaladtával nagyobb űrméretű géppuskákat, sőt robbanó lövedéket is alkalmaztak a rombolóhatás fokozása végett, de a szövetséges repülőgépek ellen nem mutatkoztak túlságosan hatásosnak.<ref name="Dunn">Dunn, Richard L. [http://www.warbirdforum.com/rdunn43.htm "Nakajima Ki-43-I Armament: A Reassessment."] ''warbirdforum.com''. RetrievedHozzáférés ideje:: 18 October 2009.</ref>
 
A '''Ki–43–II''' prototípusai 1942. februárjában szálltak fel először. A Ha–25 típusú motort lecserélték a sokkal erősebb Nakajima Ha-115 hajtóműre, melynek burkolata hosszabb lett. Ez a motor háromágú légcsavart hajtott. A szárnyszerkezetet megerősítették és ledobható benzintartályok és bombák számára függesztékeket szereltek fel. A pilóta háta mögé 13&nbsp;mm vastag páncéllemez került és öntömítő benzintankokat építettek be. A pilótafülke kissé magasabb lett és a korábbi távcsöves irányzékot tükrös típussal váltották ki.<ref name="Peregrine p44">{{Harvnb|Air International|January 1980|p=44.}}</ref> A gép sorozatgyártását 1942 novemberben kezdték meg.<ref name="Francillon1979p210">{{Harvnb|Francillon|1979|p=210.}}</ref>
48. sor:
1944 októberétől decemberig 17 Ki–43 gépet lőttek le légiharcban, pilótáik azonban hét C–47, öt B–24 Liberator, két Spitfire, két Beaufighter, két Mosquito, két F4U Corsair, két B–28 Superfortress, egy F6F Hellcat, egy P–38 és egy B–25 veszteséget okoztak a szövetségeseknek.<ref>Ichimura 2009, p. 50.</ref> A legtöbb japán harci repülőgéphez hasonlóan sok ''Hajabusza'' gépet vetettek be kamikaze akciókban a háború végén.
 
A Ki–43 légtérvédelmi szerepet töltött be [[Taivan|Formosa]], [[Okinava (sziget)|Okinava]] és a japán honi szigetek felett is. A Japánt támogató országok némelyikének is szállítottak a repülőgépekből, így [[Thaiföld]]nek, [[Mandzsukuo]]nak és a [[Vang Csing-vej]] kormánynak. A thai egységek esetenként harcba keveredtek az USAAF repülőgépeivel Dél-Kínában.<ref>[http://www.j-aircraft.com/research/jan_forsgren/j-aircraft_royal_thai.htm j-aircraft.com/research "Royal Thai Air Force aircraft."] ''j-aircraft.com''. RetrievedHozzáférés ideje:: 18 October 2009.</ref>
 
A ''Hajabusza'' vadászgép népszerű volt a japán légierőnél kellemes repülési tulajdonságai és kiváló irányíthatósága miatt, csaknem az összes japán ászpilóta pályafutása alatt repülte és győzelmeket is könyvelt el általa. A háború vége felé a legtöbb ''Hajabusza'' egység repülőgépeit [[Nakajima Ki-84|Ki-84]] ''Hajate'' "Frank" vadászgépekre cserélték le, néhány egység azonban végig Ki–43-mal repült. A legsikeresebb pilóta Anabuki Szatosi volt 39 igazolt légi győzelemmel, melyekből a legtöbbet Ki–43 géppel ért el.