Wikipédia

„Delphoi” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
}}
 
'''Delphoi''' ([[görög nyelv|görögül]] Δελφοί ) régészeti terület és modern város [[Görögország]]ban. Az [[A poliszok kora|archaikus időkben]] a települést a világ közepének tartották és az [[Apollón]] tiszteletére emelt szentély-együttes az [[ókor]] legnépszerűbb [[jóshely]]e volt. Delphoiban találhatjuk az ''Omphaloszt'' (ομφαλός) – „a világ köldökét” – és a marmariai tholoszt (azt a fényképek százai által híressé vált kis kerek templomot, amelynek funkcióját a mai napig nem sikerült kideríteni). Itt, az Apollón-templom szívében ''([[hesztia]])'', égett az „isteni fény”: άσβεστος φλόγα – az az örökmécses, amelynek lángját [[Prométheusz (titán)|Prométheusz]] az [[Olümposz]]ról lopta az embereknek. A [[plataiai csata]] után a görögök ebből a szent tűzből vittek új lángot városaikba, életük felvirágoztatására.<ref>Burkert 1985, 61, és 84. oldalak</ref> Delphoi több mint ezer éven át volt a hellén világ [[vallás]]i központja, és jelentős hatást gyakorolt a [[politika]]i és [[társadalom|társadalmi]] életre is.
 
== Fekvése ==
23. sor:
[[Fájl:Delphi stadium DSC06305.jpg|270px|bélyegkép|A delphoi szentély stadionjának látképe, ahol a [[Püthói játékok]]at tartották]]
 
A delphoi jóshely eredete a [[mükéné]]i korba, az i. e. 1500 körüli időkre nyúlik vissza. Ekkor még csupán egy egyszerű, [[babér]]ágakból készített kunyhó állt itt – ami a Föld istennőjének, [[Gaia|Gaiának]] szentelt hely volt. Azért választották éppen ezt a helyet, mert a talaj nyílásaiból kábító hatású vulkáni gázok szivárogtak elő, és az ősi hiedelem szerint a jóserő a Föld méhéből áradt. Delphoi elnevezése kapcsolatba hozható a görög δελφ ''delph'' „üreg”, vagy δελφός ''delphosz'' „anyaméh” szavakkal, amelyek a földanyára utalnak. A delphoi Földistennő „minden istenek közül az ősjós” megtisztelő nevet viseli.<ref>[[Aiszkhülosz]]: „Eumeniszek”</ref> Később Gaia lányai osztottak jóslatot. Először [[Themisz]], a törvény istennője, őt a Föld másik [[Titánok|titánleánya]] [[Phoibé]], a „ragyogó” [[Létó]] anyja váltotta fel, aki pedig unokájának ajándékozta a jóshelyet.
 
== Apollón ==
Apollón ''Phoibosz'', aki nagyanyja nevét is őrzi, már a negyedik jósistenség e helyen. A monda szerint ötnapos korában itt küzdött meg a szörnyű kígyóval, [[Püthón]]nal, melynek teste a szent hely földjének erejétől elrohadt. Az ifjú istenség nyilaival megölte Püthónt, aki Gaia gyermeke volt, így tettéért bűnhődnie kellett: kilenc évig gulyásként szolgálta a „kérlelhetetlen” [[Admétosz (mitológia)|Admétoszt]], Pherai [[király]]át. Apollón nevének egyik jelzője a Δελφίνιος ''Delphinios'', vagy ''Delphinian'' egyfelől visszautal a földanyára: „the one of the delphus” (egy az anyaméhből). Ám egy másik legenda szerint, miután büntetését letöltötte, [[delfin]] alakjában tért vissza győzelme színhelyére, és [[Kréta (sziget)|krétai]] hajósokat csalogatott magával, akik papként szolgálták őt. A népi [[etimológia]] Delphoi nevét ezzel a mítosszal magyarázta, és Homérosz Apollón-[[himnusz]]a is ezt a történetet dolgozza fel.
 
[[I. e. 800]] táján emelték itt az első kőtemplomot Apollón tiszteletére. A templom [[i. e. 548]]-ban egy tűzeset miatt megrongálódott, ezért átépítették. Oszlopcsarnokkal vették körbe, és a szent terület legfelső részén egy színházat és egy stadiont építettek, ahol négyévente [[Püthói játékok|játékokat]] és költői versenyt rendeztek a Püthia tiszteletére.
33. sor:
 
== Jóslatok ==
Delphoi az ókor legkedveltebb és legismertebb jóshelye volt. E kultuszhely tekintélye idővel túlnőtt a vallási kereteken. A görögök nem kezdtek háborúba vagy nagyobb közösségi vállalkozásba anélkül, hogy a Püthiát meg ne kérdezték volna, de egyszerű emberek is gyakran fordultak hozzá személyes problémáikkal. Nagy szerepe volt az erkölcsök és magatartásformák alakításában is. A delphoi szentély homlokzatán ez állt:
 
{{idézet2|''Ismerd meg magadat. Semmit sem túlságosan. Légy ura lelkednek. Kerüld az igazságtalanságot. Igazul tanúskodj. Keresd a hírt. Dicsérd az erényt. Cselekedj igazságosan. Szeresd barátaidat. Védekezz ellenségeid ellen. Gyűlöld a gőgöt. Beszélj tisztességesen. Könyörülj a segélykérőkön. Valósítsd meg célodat. Légy ura asszonyodnak. Senkit ne nézz le. Tiszteld a felsőbbséget. Hajolj meg az istenség előtt. Ne büszkélkedj erőddel. Gazdagodj igazságos úton.''|<ref>[http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/books/antikneveles.pdf Antik nevelés]</ref>}}
67. sor:
Az ókori görögök úgy tartották, hogy az ember ismerete csupán a [[jelen]]re támaszkodhat. A [[múlt]] és a [[Jövő (idő)|jövő]] rejtve van előtte, mintha egy [[labirintus]]ban bolyongana. Ezzel szemben az istenek fölülről nézik e labirintust, így láthatják a múltat és a jövőt is. A jóslat isteni beszéd volt. A jós szerintük a földi halandók és az örök életű istenek között állt, mivel az isteni és az emberi tudást „tolmácsolta”. Ezen az istenfelfogáson alapult az általunk ismert delphoi jóstevékenység.
 
Apollón papnőjének jóslatai talányos versek voltak. Aki szerencsés volt, és felfogta rejtett értelmét, annak törekvéseit siker koronázta, aki félreértette, menthetetlenül elbukott. Csakis azok a jóslatok lehettek minden körülmények között igazak, amelyek nyitva hagyták a bennük rejlő, de egymásnak ellentmondó értelmezéseket. Ezért minden jóslat homályos, kétértelmű ''(loxon)'' maradt (innen ered Apollón Loxias mellékneve). [[Hérekleitosz (filozófus)|Hérakleitosz]] ekképpen fogalmazta meg a delphoi jóshely „filozófiáját”:
:''„Az Úr, akié a jóshely Delphoiban, nem mond ki semmit, nem rejt el semmit, hanem jelez.”''
Kitűnően példázza ezt az a talán mindmáig legnevezetesebb jóslat, amelyet Püthia a mesés gazdagságú [[Lüdia|lüd]] királynak, [[Kroiszosz]]nak (Krőzusnak i. e. 595–546) adott. Kroiszosz azzal a kérdéssel fordult Apollón jósnőjéhez, hogy hadat indítson-e a perzsák ellen. A válasz így hangzott:
82. sor:
 
Az [[i. e. 8. század]]ban [[Lükurgosz (spártai arkhón)|Lükurgosz]], [[Spárta]] kormányzója és a spártai [[alkotmány]] létrehozója fordult tanácsért a jósnőhöz. Püthia így jósolt neki:
:''”A pénz szeretete, és nem más okozza Spárta romlását.”''
Ennek eredményeként az ezüstpénz használatát betiltották Spárta szerte, és helyette vaspénzt használtak. A felszabadított [[helóta|helóták]] – akiknek jelenősjelentős része a [[peloponnészoszi katonai szövetség]] révén hadiszolgálatra került - [[ezüst]]ben kapott zsoldjukat rendszeresen hazaküldték; részben ez indította el a szigorú spártai egyenlőség megbomlását és közvetve Spárta hanyatlását.
 
Amikor [[i. e. 480]]-ban a spártaiak tudomására jutott, hogy a fiatal perzsa uralkodó Xerxész szárazon és vízen egyszerre indított seregei közelednek feléjük, szintén a Delphoi jósdához fordultak tanácsért.
103. sor:
:''ott legelész, s ha te látod, a kecskék szarva ragyog rád,''
:''látod az álom mély odújában a kecskegidákat,''
:''áldozz isteneinknek, fővárost alapíts ott.”''<ref>[[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] i. e. 1. század</ref>
:::(Kertész István fordítása)
A jóslat a mai [[Theszaloníki-öböl]] nyugati partja irányába, a Haliakmón folyótól északra fekvő „butéiszi föld” felé vezérelte a makedónok birodalomépítő hódításainak irányát. Az ókorban e rege szerint Perdikkasz itt alapította az első makedón fővárost, [[Aigai]]t (jelentése: ''kecske''). A [[juh]]ok mellett a [[kecske|kecskék]] tenyésztése jelentette hosszú ideig a makedón gazdaság alapját, amely végül a nemzet [[címerállat]]ává lett. (Ugyanezt tükrözi a Perdikkasz és fivérei pásztorkodását idéző monda is. Ezzel összhangban keringett még egy jóslat, amely szintén olyan vidéket jelöl ki Perdikkasznak, ahol bőséges kecskenyájak legelnek; továbbá a kecske Dionüszosz jelképe, akinek kultusza igen népszerű volt makedónok földjén.)
 
== A jóslatok háttere ==
„Egy új kutatás kimutatta, hogy valószínűleg oxigénhiány »segítette« a görögországi Delphoiban az Apollón templom ókori papnőit a jóslásban, jövőlátásban.”<ref name="NGM">[http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=8041&PHPSESSID=0fd22fe89f82eb93a298657d17c37bba National Geographic Magyarország: Megfejtették a delphoi jósda titkát?]</ref>
Az ókori leírások alapján a föld vulkanikus kigőzölgései (amely gőzök az akkori görögök szerint [[Püthón]] [[sárkány]] rothadó teteméből származnak<ref>Szabó Miklós: Hellasz fénykora – Görögország az i. e. V. században; Móra Ferenc Könyvkiadó, 4. kiadás, 1986., 14-15. old.</ref>) miatt a jósnő transzba esett és ebben az állapotban közvetítette az isten szavait az ide látogató zarándokoknak. Ám a korai ásatások során semmilyen gázfeltörést nem sikerült kimutatni a templom alatt, mígnem az [[1990-es évek]] végén egy amerikai kutatócsoport ''Jelle De Boer'', a connecticuti Wesleyan Egyetem geológusa vezetésével [[metán]], [[etán]] és [[etilén]] nyomára bukkant. De Boer arra a megállapításra jutott, hogy valószínűleg az etilén játszhatott fontos szerepet a papnő szertartásai során, ez a gáz ugyanis serkenti a központi idegrendszert: tudatzavart és eufóriát okoz.
Napjainkban egy új tanulmány látott napvilágot, amelynek olasz kutatói szerint az etilén nem képződhetett akkora mennyiségben Delphoi vastag mészkő rétegeiben, ami transzhoz vezethetne. „''Giuseppe Etiope'', a római Geofizikai és Vulkanológiai Intézet geológusa szerint a papnők extázishoz hasonló állapota a [[metán]] okozta hypoxiának – oxigénhiánynak – tulajdonítható, amely azért következhetett be, mert a templom levegőtlen helyiségébe metángáz áramlott.”<ref name="NGM"/>
130. sor:
== Modern Delphoi ==
Delphoi (Delphi vagy Delfoi, Delfi) napjainkban is az ókori görögség egyik legismertebb kultikus helye és a klasszikus kor egyik legjelentősebb ásatási területe. Apollón szent területének páratlan fekvése és gazdag leletanyaga minden idelátogató számára izgalmas élmény. Maga a modern kori kisváros az ókori romoktól pár kilométernyire nyugatra található. A település szinte kizárólag az idesereglő turistákból él. Lakosainak száma 3 511 fő (2001).
[[1893]]-tól az ''École française d'Athènes'' francia régészei kezdték meg az ókori Delphoi feltárását.<ref>[http://www.greeka.com/greece-archaeological-sites.htm Görög régészeti portál]</ref> Munkájuk eredménye az ásatások területén látogatható Régészeti Múzeum és a szabadtéri múzeum. A delphoi romvárost (benne az Apollón-szentélyt) az [[UNESCO]] 1987-ben a [[Világörökség]] részévé nyilvánította.
 
== Jegyzetek ==
175. sor:
* [http://geology.about.com/cs/odds_and_ends/a/aa081901a.htm Delphoi földrajza]
* [http://www.erowid.org/chemicals/inhalants/inhalants_history1.shtml ''The New York Times,'' 2002. március 19.: „A delphoi jós víziói, nem csupán mondák”]
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=8041&PHPSESSID=0fd22fe89f82eb93a298657d17c37bba National Geographic Magyarország: Megfejtették a delphoi jósda titkát]
* [http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14998 Múlt-kor: Oxigénhiány miatt eshetett transzba Püthia]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Delphoi”