„Lincoln (Anglia)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Brit település infobox
|név = Lincoln
|kép = Cathedral and Castle Square - geograph.org.uk - 134108.jpg
|képméret =
|képaláírás = Lincoln központja és a székesegyház
22. sor:
|rang =
|kerületei =
|alapítás éve = i. sz. 71 (mint Lindum Colonia)
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
32. sor:
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 20
|terület = 35,69
| szélességi fok = 53
| szélességi ívperc = 13
| szélességi ívmásodperc = 57
| szélesség = n
| hosszúsági fok = 0
| hosszúsági ívperc = 32
| hosszúsági ívmásodperc = 15
| hosszúság = w
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.lincoln.gov.uk
}}
'''Lincoln''' (kiejtése [[Nemzetközi fonetikai ábécé|ˈlɪŋkən]]) város az [[Egyesült Királyság]]ban, [[Lincolnshire]] történelmi megye és a [[Lincolni egyházmegye]] központja. Lincoln Kelet-Angliában, az [[East Midlands]] régióban helyezkedik el a [[Witham]] folyó partján, [[London]]tól 227 km-re északra. Már a római időkben is város állt a helyén Lindum Colonia néven. [[Lincolni székesegyház|Katedrálisa]] az angliai [[Gótika|gótikus]] építészet egyik remeke. Lakossága 2011-ben 93 541 fő<ref>[http://www.research-lincs.org.uk/UI/Documents/2011%20Census%20Estimates%20Info%20Sheet_Lincoln%20unrounded.pdf 2011 Census Population Estimates Lincoln]</ref> volt.
 
==Története==
A város területén a legkorábbi település az i. e. 1. századból származik. A kerek faházakból álló falu a Witham folyó kiszélesedésénél, a Brayford Pool partján terült el, egy nagy domb tövében, melyre később a katedrális és a vár is épült. Neve a [[Kelták|kelta]] [[Britonok|briton]] nyelvből származik, ''Lindon'' azt jelenti, hogy tó.<ref>Matasović, Ranko (2009). Etymological Dictionary of Proto-Celtic. Brill Academic Pub. ISBN 978-90-04-17336-1</ref>
===Lincoln a római időkben===
[[Fájl:Newport Arch.jpg|160px|bélyegkép|bal|A Newport Arch, egy 3. századi római kapu maradványa]]
A rómaiak i. sz. 48-ban hódították meg Britanniának ezt a részét és röviddel utána a dombtetőn erődöt emeltek az itt állomásozó légió számára. 71-ben a légió átköltözött [[York|Eboracumba]], az itteni települést pedig a veteránok számára coloniává változtatták Lindum Colonia (teljes nevén Colonia Domitiana Lindensium) néven. A település virágzó várossá növekedett, kinőtte az erődöt és a domboldalon egészen a vízpartig terjeszkedett. A tenger felől is elérhető volt a [[Trent (folyó)|Trent]] és Witham folyókon felhajózva. A 4. század elején [[Britannia Inferior]] provincia szétválasztása után [[Flavia Caesariensis]] provincia fővárosa volt.
 
A római uralom végével a város is nagyrészt elnéptelenedett, de teljesen nem hagyták el. 629-ben [[Yorki Paulinus]] is meglátogatta a helyi prefektust. A város neve ekkorra az angolszász hódítók nyelvén ''Lincylene'' lett.
73 ⟶ 74 sor:
1217-ben itt zajlott [[III. Henrik angol király|III. Henrik]] és a francia [[VIII. Lajos francia király|VIII. Lajos]] erői között az egyik fontos ütközet. Mindketten az angol trónra áhítoztak. A francia sereg a lincolni várba szorult királyhű katonákat ostromolta, mikor megérkezett Henrik hadvezére és hatórás csatában szétszórta a franciákat, utána pedig kifosztotta a várost.
 
A 14. században a folyó többszöri árvize és a pestisjárványok után a város hanyatlani kezdett. [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] rendelete a kolostorok bezárásáról különösen érzékenyen érintette a lincolni egyházmegyét, egyedül a városban hét kolostort számoltak fel. Eltűntek a gazdag apátok és jelentősen megcsappant a püspök jövedelme, így a patronálási lehetőségek is. A székesegyház tornyát is azért volt képes ledönteni a vihar, mert nem volt pénz az elkorhadt tetőszerkezet javítására.
===Újkor===
[[Fájl:Water carrier for Mesopotamia.jpg|180px|bélyegkép|Lincolnban készített korai tank]]
Az [[Angol forradalom|angol polgárháború]] idején Lincoln a királyhű és parlamenti erők közötti frontvonalra került. Többször is gazdát cserélt és épületeinek jelenősjelentős része megrongálódott. Az iparosok elmenekültek és a tengertől is messze volt ahhoz, hogy kereskedelmi központtá váljék. Így, miközben Anglia gazdasága fellendült, Lincoln csak vegetált, "egyutcás" város lett belőle.
 
A 18. században a mezőgazdasági forradalomnak és a csatornaépítésnek hála Lincoln gazdasága is növekedni kezdett. Az [[ipari forradalom]] beköszöntével, miután a vasút is elérte a várost, teljes mértékben be tudott kapcsolódni az ország virágzó gazdasági életébe. A helybeli ipart főleg a nehézgépgyártás: mozdonygyártás és gőzexkavátorok készítése jellemezte.
===20. század===
1904-1905-ben [[tífusz]]járvány sújtotta a várost.<ref>[http://www.lincolnshireecho.co.uk/100-year-old-promise-kept-following-typhoid/story-13417550-detail/story.html#axzz2LdhgysLd 100-year-old promise kept following typhoid epidemic in Lincoln] ''Lincolnshire Echo''September 28, 2011</ref> A szennyezett víz által terjesztett betegség 131 áldozatot követelt, köztük a Lincoln vízellátásáért felelős személyt is. A járvány leküzdésében nagy szerepet játszott az akkor felállított klóros vízfertőtlenítő állomás; ez volt az egyik első próbálkozás egy település vízellátásának vegyszeres fertőtlenítésére.
86 ⟶ 87 sor:
A nehéziparáról nevezetes városban a második világháborúban is nagy mennyiségű tankot, katonai járművet, repülőgépet, lőszert állítottak elő.
 
A háború után a város legnagyobb munkaadója a Ruston&Hornsby hajók és mozdonyok számára gyártott dízelmotorokat és világelső volt a gázturbinás motorok sorozatgyártásában.
 
==Gazdaság==
[[Fájl:Jew's House, Lincoln.jpg|180px|bélyegkép|A 12. századi Zsidó ház]]
A 21. századra Lincoln nehézipari létesítményei jobbára megszűntek, bár a [[Siemens AG|Siemens]] által felvásárolt dízelmotorgyártás továbbra is megmaradt. A legnagyobb munkaadók a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás a munkaképes lincolniak egyharmadát foglalkoztatják.
 
A többi angol városhoz hasonlóan gyorsan növekszik az IT-szektor és az internetes kereskedés aránya. A város egyetemei is jótékonyan hatnak a helyi kisvállalkozásokra. A város látnivalói is sok turistát vonzanak, akik kiszolgálására szállodák, éttermek és taxisok állnak rendelkezésre.
 
==Oktatás==
Lincolnnak két egyeteme van. A régebbi, a [[Bishop Grosseteste University]] 1862-ben nyitotta meg kapuit, akkor még mint az [[anglikán egyház]] tanárképző intézménye. A teljes egyetemi státuszt 2012-ben kapta meg, profilja elsősorban a tanárképzés és a művészeti és humán kurzusok.
103 ⟶ 106 sor:
A város futballcsapata, a [[Lincoln City F.C.]], becenevén ''Imps'' vagy ''Red Imps'' az angol bajnokság középső osztályában, a Conference Premier ligában játszik.
 
A női futballcsapat, a Lincoln Ladies F.C. a nyolc legjobb angol klub közé tartozott, de 2014-ben áthelyezték [[Nottingham]]ba.
 
==Látnivalók==
Lincoln legnagyobb turisztikai nevezetessége a székesegyháza. A katedrális a harmadik legnagyobb ilyen épület Angliában (a londoni [[Szent Pál-székesegyház]] és a yorki [[Yorki katedrális|Minster]] után). Az 1311-ben elkészült gótikus katedrálisról [[John Ruskin]] így írt: ''"Mindig is állítottam... hogy Lincoln katedrálisa a Brit-szigetek építészetének legeslegbecsesebb darabja és felér durván bármely két másik székesegyházunkkal együttvéve."''
111 ⟶ 115 sor:
A lincolni várat [[I. Vilmos angol király|Hódító Vilmos]] építtette újonnan szerzett országa fölötti hatalma megerősítésére. A normann erődöt a 18. századtól börtönként hasznosították.
 
Megtekinthető a Lincolnshire-i Gyűjtemény (a helytörténeti múzeum és az Usher-galéria); a 18. századi természettudós, [[Joseph Banks|Sir Joseph Banks]] trópusi növénygyűjteménye; valamint a belvárosban számos jó állapotban fennmaradt középkori lakóház és egyéb építmény.
 
==Éghajlat==
Lincolnnak a [[Brit-szigetek]]re jellemző mérsékelt óceáni éghajlata van, a hűvös nyarak és enyhe telek jellemzik.
{{Éghajlattáblázat
|név = Lincoln
146 ⟶ 151 sor:
*{{zászló|Kína}} [[Tangsan]], [[Kína]]
{{commonskat|Lincoln, England}}
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Források==
*Boyes, John; Russell, Ronald (1977). The Canals of Eastern England. David and Charles. ISBN 978-0-7153-7415-3.