„Kiss István (építész, 1857–1902)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Gyurika átnevezte a(z) Kiss István (építész, 1857) lapot a következő névre: Kiss István (építész, 1857–1902) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
{{egyért2|az építész Kiss Istvánról|Kiss István (egyértelműsítő lap)}}
20. sor:
| aláírás =
}}
'''Kiss István''' ([[Körösladány]], [[1857]]. [[május 4.]] – [[Budapest]], [[1902]]. [[január 9.]]) magyar építész, műegyetemi magántanár.
==Élete==
Középiskolai tanulmányait a nagyváradi és budai főgimnáziumban és a budapesti IV. kerületi főreáliskolában, egyetemi éveit pedig mint ösztöndíjas és pályadíjjal kitüntetett hallgató 1875-től a királyi magyar József-műegyetemen végezte. 1878-ban Német-, Franciaország és Angliában tett tanulmányutazásokat és az építészi oklevelet (mely az első építészi oklevél volt hazánkban) 1880-ban nyerte el. Már műegyetemi évei alatt 1876-tól 1880-ig a budapesti IV. kerületi főreáliskolánál, 1880-tól 1882-ig pedig a királyi József-műegyetemen mint tanársegéd működött. 1882-től 1885-ig a vallás- és közoktatási minisztériumtól nyert ösztöndíjjal külföldön tartózkodott. Ez alatt növendéke volt a Hansen Teofil báró mesteriskolájának a bécsi császári és királyi képzőművészeti akadémián; továbbá másfél évig ugyancsak [[Bécs]]ben Schmidt Frigyes bárónak (a híres dóm-építőnek) atelierjében volt alkalmazva a Stiftungshaus építésénél. Visszatérve külföldről a királyi József műegyetemen magántanári képesítést nyert és utána ezen minőségben ott működött.
Az [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület]] könyvkiadó vállalatának bizottsági tagja; a VIII. nemzetközi közegészségügyi és demográfiai kongresszus szakosztályi titkára; a millennáris kiállítás történelmi főcsoportjának bizottsági tagja és az I. magyar országos technikus kongresszuson az országos törvényszéki műszaki tanács életbeléptetésére vonatkozó javaslat előadója volt. A [[Magyar Mérnök- és Építész-Egylet]] választmányának, egyleti tanácsának és könyvkiadó vállalata bizottságának tagja; a [[Magyar Iparművészeti Társulat]] és az országos közegészségügyi tanács rendkívüli tagja sat.
Több évig munkatársa volt az Építő-Ipar c. műszaki hetilapnak, a Közteleknek (építészeti rovatát vezette); terjedelmesebb munkálatai a [[Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye|Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében]] és az Első Magyar Technikus Congressus irataiban.
==Munkái==
* A szent-margittai kő. Bpest. 1884.
* Északnyugati Európa építészete. U. ott, 1885.
* A ferde dongaboltozatok kőszerkezetei. U. ott, 1886. Hat tábla rajzzal. (Mind a három különnyomat a M. Mérnök- és Építészet-egylet Közlönyéből.)
==Művei Budapesten==
45 ⟶ 57 sor:
* Ditró (jelenleg Ditrau, Románia), templom (1912-ben készült el)
* Az 1890-es években szinte kizárólag igazságügyi épületeket tervezett. Ezek közül a legjelentősebbek [[Brassó]]ban, [[Nagyvárad]]on, [[Besztercebánya|Besztercebányán]] és [[Lőcse|Lőcsén]] találhatók.
==Források==
* {{szinnyei|6||k/k11176.htm}}
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07995.htm Magyar életrajzi lexikon I-II.] Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
==További információk==
* Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
* Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
* Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
[[Kategória:Magyar építészek]]
| |||