„9. szimfónia (Beethoven)” változatai közötti eltérés

Schiller Örömódája először 1796-ban az általa kiadott ''Thalia'' folyóiratban (első kötet, 1786. 1-5. füzet) jelent meg. Beethovent már hamarosan foglalkoztatta a megzenésítés gondolata. Mint ahogyan a Schillerrel és Beethovennel barátságban lévő bonni újságíró, Bartholomäus Fischenich 1793. január 26-án Charlotta von Schillernek egy Beethovennel folytatott beszélgetéséről írta: Schiller Örömódáját is feldolgozza, méghozzá minden strófáját. ''"Valami tökéletesre számítok, mert ahogy ismerem, nagy és kiemelkedő alkotásra törekszik"''.<ref>{{Cite webbook |last1=Kopitz |first1=Klaus Martin |last2= Cadenbach |first2=Reiner |title=''Beethoven aus der Sicht seiner Zeitgenossen'' |chapter=1 |publisher= Henle Verlag |location=München |year=2009 |ISBN=979-0-20182616-5 |page=227}}</ref> Ebben az időben Beethoven már Bécsben volt. A IX. Szimfónia első vázlatai először 1815-ben a későbbi tulajdonos William Scheidéről elnevezett Scheide-vázlatkönyvbe kerültek. Az utolsó tétel (a nagy jelentőségű kórus-fináléval) hasonlít a C moll korálfantázia (op.&nbsp;80, 1808) , a "kis Kilencedik" komponálási technikájára és motívumaira, melynek fő témája viszont a Viszontszerelem (WoO&nbsp;118, 1794–1794) [[Gottfried August Bürger]] szövegéből írt dalban szerepel. A kompozíció befejezésére egész 1824-ig húzódott. A negyedik tétel Beethoven bécsi Ungargasse 5. alatti lakásán készült el. Ezáltal [[Bécs]] számít az Európa-himnusz szülőhelyének.

Noha Beethovent egész életében kísérte Schiller himnuszának megzenésítése, elég későn döntötte el azt, hogy a verset a IX.&nbsp;Szimfóniában használja fel. Vázlatok mutatják, hogy a kórussal kapcsolatos döntést csak 1823-ban hozta. Ugyanekkor, 1823 decemberében egy vázlatkönyvben még egyszer mérlegelte egy "végső eszköz" használatát. [[Carl Czerny]], Beethoven barátja és tanítványa szerint a zeneszerző még az ősbemutató után is mérlegelte, hogy nem lenne-e jobb a kórus finálét egy tiszta instrumentális zárótételre cserélni.<ref>{{Cite webbook |last1=Kopitz |first1=Klaus Martin |last2= Cadenbach |first2=Reiner |title=''Beethoven aus der Sicht seiner Zeitgenossen'' |chapter=1 |publisher= Henle Verlag |location=München |year=2009 |ISBN=979-0-20182616-5 |page=112}}</ref>