„Gyűrűfű” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a eliras jav., form |
Belső link |
||
49. sor:
A környéken két földvár is található: egy [[illír]] és egy [[Árpád-kor]]i.
A településről a [[Vatikáni Apostoli Könyvtár]]ban találták az első írásos emléket, ami [[1332]]-ben kelt. A pápai tizedlajstromban szereplő syrofeni (gyűrűfűi) Jakab pap 10 báni dénárt fizetett. Ekkor a település a szomszédos Ibafánál is nagyobb volt. A Hunyadiak korában is ismert falut egy [[1564]]-es összeírás is említi. Az [[Oszmán Birodalom|török]] [[1571]]-es adólajstromai ''Gyűrűfalva'' néven említik; ekkor a szigetvári [[szandzsák]]hoz tartozott. A [[18. század]] végén zömmel [[magyarok]], [[németek]] és [[horvátok]] lakták. 1782-ben népessége 112 felnőtt és 52 gyermek volt. 1830-tól a településnek saját iskolája működött. 1907-ben 305 lakosa volt.
Népessége az 1900. évi népszámláláskor érte el csúcsát 305 fővel, ettől kezdve ütemesen zsugorodott, 1941-ben és 1949-ben egyaránt 253 főt számláltak itt. A folyamatot a helyi gazdaság kizárólagosan mezőgazdasági jellege és a mezőgazdaság munkaerőigényének csökkenése, továbbá a kedvezőtlen közlekedési helyzet határozta meg, az [[1950-es évek]]től ehhez járult a mezőgazdaság eltartóképességét tovább csökkentető [[termelőszövetkezet|tsz-esítés]] és az ország erőltetett [[urbanizáció]]ja, ami fokozta a városokba költözést. 1960-ra a népesség 193 főre csökkent és erősen elöregedett, végül a 60-as években a községet elhagyta az összes közintézmény, mivel fenntartásuk a modernizálódó körülmények között a népesség száma és szerkezete miatt ellehetetlenült. Az iskolát felszámolták, a faluban maradt gyerekeknek 6 km-re kellett iskolába járniuk. Bekötőutat nem építettek, a településre [[Bükkösd]] felől „egy löszös partoldalba vágott keskeny szekérút”<ref name="moldova1980">Moldova György: A szent tehén – Riport a textiliparról, Budapest: Magvető, 1980, 371–378. o.</ref> vezetett.
| |||