„Dízelmotor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
24. sor:
A [[második világháború]]ban a [[T–34]] [[harckocsi]]k dízelmotorja jelentősen nagyobb hatótávolságot tett lehetővé, mint a vetélytársak benzinmotorja, jelentősen kisebb tűzveszély mellett. Közúti forgalomban csak a [[20. század]] második felétől jelentek meg, először a teherfuvarozásban, majd a [[Autó|személygépkocsi]]kban is.
Részarányuk elhanyagolható volt elsősorban a viszonylag alacsony lökettérfogat/teljesítmény arányuk, valamint kényelmetlen üzemeltethetőségük miatt. Ez az [[1990-es évek]] közepére változott meg a [[common rail]] technológia bevezetésével és elterjedésével. Ezzel a dízelmotorok a benzinmotorok egyenrangú társává, sőt vetélytársává váltak. Napjainkban már, főleg [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]], a dízelmotorral szerelt [[autó]]k eladásai meghaladják a benzinmotorral szerelt járművekét. A common rail motorokat a FIAT fejlesztette ki (JTD), majd a [[Bosch csoport|Bosch]] megvásárolta a licencet 1997-ben. 1998-ban a [[Mercedes-Benz]] a Bosch által továbbfejlesztett közvetlen befecskendezéses rendszert tette a dízelmotorjaira (CDI).
A dízelmotorok azért tudtak főképp a teherszállításban előretörni, mert a benzinmotorokhoz képest alacsonyabb a fajlagos fogyasztásuk. Ez a szerkezeti sajátosságokból adódik: a nagyobb (kb. 1:20) [[kompresszió]] jobb termodinamikai hatásfokot tesz lehetővé, azonos [[lökettérfogat]]ú benzin- és dízelmotorok közül a dízel – jobb hatásfoka és az üzemanyag magasabb [[hőérték]]e miatt – kevesebbet fogyaszt.
47. sor:
A legnagyobb különbség azonban a hengerfejekben mutatkozik: míg a benzinmotoroknál az égéstér kialakítása viszonylag egyszerű, a dízelmotor égéstere bonyolultabb formájú. Ebben a tekintetben a közvetlen befecskendezéses dízel áll a legközelebb a benzinmotorhoz, a leglényegesebb eltérés az, hogy az égéstérbe a szelepek mellett két egyéb alkatrész kerül:
# az '''izzítógyertya''', amely indítás előtt melegíti az égésteret, hogy a befecskendezett [[gázolaj]] az izzítógyertyával egyáltalán '''nem''' érintkezve (a különben alacsony sűrítési véghőmérséklet ellenére is) meggyulladjon. Azért nem érintkezhet a gázolaj a gyertyával, mert az jóval túlhaladja a gázolaj öngyulladását, így a robbanás előbb következne be, mint ahogy kéne. Általános tévhit, hogy az izzítógyertya minden indulásnál, és minden hőmérsékleten izzít. A legtöbb autóban (még a 20 évesekben is), ha a hűtőfolyadék hője eléri a 15 Celsius-fokot, akkor nem következik be az izzítás. Az „izzítás-jel” a műszerfalon egy kontroll lámpa, ha indítás előtt nem villan fel, akkor gond van az izzítógyertyákkal. Bizonyos alkalmazásokban (pl. hajók, vonatok, teherautók) nem alkalmaznak izzítógyertyát. Ez azért lehetséges, mert az égéstér osztatlan (MAN, Sauer, MAN-HM, Hesselman stb.), így az üzemanyag több része közvetlenül a felforrósodott levegőhöz ér. Beindítása, főleg hideg időben nehézkes, régen a teherautók alá tüzet raktak. Ma már csak olyan helyeken alkalmazzák, ahol ritkán állítják le őket, pl. úgynevezett "álló" motorként és hajókban.
# a '''porlasztó''', amely az [[üzemanyag]]ot befecskendezi.
66. sor:
== Források ==
{{Commonskat|Diesel engines}}▼
* [http://totalcar.hu/magazin/szerelem/100evesdizel Száz éves a dízelmotor] – Totalcar.hu
* [http://www.kislexikon.hu/dizelmotor.html dízelmotor] – kislexikon.hu
73 ⟶ 74 sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Dieselmotor}}▼
▲{{DEFAULTSORT:Dieselmotor}}
▲{{Commonskat|Diesel engines}}
[[Kategória:Belső égésű motorok|Diesel]]
| |||