„Kozmikus sebesség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
46. sor:
=== A Földön ===
A körpályához szükséges kezdősebesség értéke a képlet szerint mindig az adott égitest sugarától ''(R)'' és tömegétől ''(M)'' függ. A Föld sugara 6 378 km, tömege 5,
:'''a Földön az első kozmikus sebesség 7,91 km/s'''.
Ezzel a sebességgel 85 perc alatt körbe lehet repülni bolygónkat. Átváltva '''
Ez azonban csak egy elméleti érték, a gyakorlatban ekkora sebességgel űrjármű nem állítható stabil pályára. A pályasugár számításban használt értéke ugyanis a Föld felszínének távolságával egyezik, márpedig a sűrű [[légkör]] súrlódása egy ekkora sebességgel haladó testet olyan hőfokra hevít, amelynek deformálódás nélkül huzamosabb ideig történő elviselésére alkalmas anyagot még nem tudunk előállítani.<ref group=m>Az [[SR-71 Blackbird|SR-71]] repülőgép tervezésekor végzett tesztek szerint a sűrű légkörben a legkényesebb részeken alkalmazott [[Titán (elem)|titánborítással]] sem érhető el az 1,5 km/s sebesség sem. A magas hőmérsékleten már képlékennyé váló anyagok alkalmatlanok ekkora sebességű légáramban a repüléshez tervezett alak és a kívánt szilárdság megtartására.</ref> Emellett a levegő ellenállása folyamatosan fékezné a járművet, és így az hamar lezuhanna. A [[műhold]]ak már kellő ideig stabil pályájának földfelszín feletti távolsága 200
::Megjegyzés: Ezt látva azt gondolhatnánk, hogy könnyebb egy testet egy nagyobb, mint egy kisebb sugarú körpályára juttatni,<ref group=m>Ez azt a képtelenséget is eredményezné, hogy ha felugrunk, akkor egyre gyorsulva elszáguldunk a világűrbe.</ref> de a körsebesség értéke csak annyit árul el, hogy mekkora sebesség kell a körpálya fenntartásához. Egy rakéta felbocsátásakor viszont tekintélyes munka kell az űreszköz felemeléséhez is ilyen magasságba, így a pályára bocsátáshoz szükséges munka (és hajtóanyag) a magasabb pálya esetén összességében jóval többre jön ki, a várakozásnak megfelelően, mint az alacsony pálya esetén. A nagyobb befektetett munka által elért kisebb pályasebesség törvényszerűségét az [[Égi mechanika#Az égi mechanikai paradoxon|égi mechanikai paradoxon]] rögzíti.
56. sor:
Van viszont egy tényező, amely segítségünkre van a pályára állításkor, ez pedig a Föld forgása. Az előbb kiszámított értékek ugyanis egy tömegponttal helyettesített Földdel számolnak, a valóságban viszont a Föld forog, és ez már eleve ad egy kezdősebességet a rakétának. Mivel ez a forgásból nyert sebesség a Föld forgástengelyétől távolodva nő, ezért az orbitális és interplanetáris rakéták kilövőállásait igyekeznek az Egyenlítőhöz a lehető legközelebb felépíteni, ugyanis az Egyenlítő pontjain a legnagyobb a Föld forgásából eredő kerületi sebesség.<ref group=m>Ez indokolta űrközpont létesítését [[Guyana Űrközpont|Francia Guyana]] és [[NASA Kennedy Space Center|Florida]] területén.</ref> Az ott felbocsátott űreszköz a Föld forgásából 0,46 km/s kezdősebességet nyer, amely nyugatról kelet felé irányul. Ez az oka annak, hogy az űrhajók és műholdak pályáikon, ha annak síkja ferde is, alapvetően rendszerint nyugat–keleti irányban mozognak.
<references group=m/>
| |||