„Füst” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Akh. 12. kiadás 139.: élelmiszer-ipari -> élelmiszeripari AWB |
A hidrogén tartalmú vegyületek elégésekor víz is keletkezik, ami 100 °C hőmérséklet fölött gőzként van jelen a füstgázban, lehűlés közben pedig látható párává alakulhat. |
||
2. sor:
[[Fájl:Ognisko ubt 0126.jpeg|jobbra|264px|bélyegkép|Nedves szénarakás füstje]]
A '''füst''' fizikai megközelítésben [[diszperz rendszer]], azaz azon jelenség, melynek során a [[levegő]]ben vagy más gáz halmazállapotú diszperz közegben [[égéstermék]]ként keletkezett [[gáz]]ok és porlasztott szilárd anyagi részek oszlanak el. Tökéletes égés esetén [[szén-dioxid]]
A füst legtöbb formája kémiai komponensei révén az emberi szervezetre ártalmas, ezért a tüzelőrendszerek egyik legfontosabb része a füstöt a lakótérből, az épületből a szabadba vezető füstelvezető szerkezet ([[füstcsatorna]], [[kémény]], füstelvezető kupola stb.). A [[levegőszennyezés|levegőszennyezettség]], a nagyvárosok felett kialakult füstköd ([[szmog]]) kialakulásáért az indusztriális társadalmak ipari és háztartási füstkibocsátása, illetve a gépjárművek [[kipufogógáz]]a, tulajdonképpeni füstje felelős. A nagy tömegű füst képződését [[füstgázszűrő]]k telepítésével, illetve ólommentes üzemanyag alkalmazásával lehet megelőzni vagy mérsékelni. A beszívott dohányfüst szintén egészségkárosító hatású, amely hatás a [[füstszűrő]] alkalmazásával enyhíthető.
| |||