Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
|megye =Máramaros
|rang =falu
|községközpont =[[Kupsafalva]] (Cupșeni)
|beosztott falvak =
|polgármester =
 
==Története==
'''Nemesbudafalva''' nevét [[1584]]-ben említette először oklevél '''Ungurfalva''' néven, mikor [[Báthory Kristóf]] (később Zsigmond is) lakosait a 30-ad[[harmincad]] fizetése alól - szegénységük és szűk terméketlen területük miatt - felmentifelmentette. 1627-ben ''Ungarfalva'', 1733-ban ''Ungureny'', 1767-ben ''Budafalva'', 1808-ban ''Ungurfalva'', ''Ungureni'', 1913-ban ''Nemesbudafalva'' néven írták. Nevének változatait Ungur és Buda nevű [[kenéz]] alapítójától vette.
 
A fennmaradt hagyomány szerint a falu helyén egykor '''Domokos''' község lakosai laktak és a budafalviak a domokosiak helyén, s
[[1627]]-ben ''Ungarfalva'', [[1733]]-ban ''Ungureny'', [[1767]]-ben ''Budafalva'', [[1808]]-ban ''Ungurfalva'', ''Ungureni'', [[1913]]-ban ''Nemesbudafalva'' néven írták.
 
Nevének változatait '''Ungur''' és '''Buda''' nevű [[kenéz]] alapítójától vette.
 
A fennmaradt hagyomány szerint a falu helyén egykor '''Domokos''' község lakosai laktak és a budafalviak a domokosiak helyén, s
a két település idővel lakhelyet cserélt.
 
A falu egykor [[Magyarlápos]] tartozéka volt, de mivel még az [[1553]]-ban felsorolt tartozékok között nem fordult elő, és csak [[1584]]-ben említik először, tehát 1553–1584 közt keletkezhetett.
 
[[1589]]-ben a település birtokosa nemes '''Buda Kozma''' volt, majd. [[1590]]-ben a [[Macskamező]]n lakó Ungur Lukácsot és Miklóst említette egy oklevél, [[1594]]-ben pedig ungurfalvi Kozma Mihály nemes volt egyik birtokosa, [[1598]]-ban pedig még rajta kívül a fejedelem is birtokos volt itt. 1600-ban sörvényfalvi Nagy Dániel is birtokosa volt, aki itteni részét Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak eladta. 1609-ben ungurfalvi Buda Mihály, Sándor, Tódor és János a fejedelemtől újólag nemességet kaptak. 1620-ban birtokosa Wass Ferenczné, 1627-ben pedig Wass Jánost és Györgyöt Bethlen Gábor itteni részükben megerősítette. 1662-ben a Buda család is birtokosa, akik közül [[1664]] Buda Miklós és temesvári Rácz János részbirtokosok itt és még 1721-ben is Pasisi Pap György mellett a Buda családnak is van itt birtokrésze. 1749-ben birtokosai báró Jósika Mózes és József, Thoroczkai Péter özvegye, Inczédi Sámuel és az egy telkes Buda család 58 fővel 16 telken. 1754-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] királynő a Keresztesi utódoktól visszaszerzett birtokot Pasis Pap Györgynek, dobrai főesperesnek három nemzedékre adományozta. 1866-ban nemesi jogú birtokosai a Buda, Borodi, Pap, Mán és Pogyina család tagjai voltak.
 
1910-ben 1566 lakosából 1496 román, 48 német, 5 magyar volt. Ebből 1175 görögkeleti ortodox, 341 görög katolikus, 48 izraelita volt. A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szolnok-Doboka vármegye]] [[Magyarláposi járás]]ához tartozott.
[[1600]]-ban sörvényfalvi Nagy Dániel is birtokosa volt, aki itteni részét Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak eladta.
 
[[1609]]-ben ungurfalvi Buda Mihály, Sándor, Tódor és János a fejedelemtől újólag nemességet kaptak.
 
[[1620]]-ban birtokosa Wass Ferencznc, [[1627]]-ben pedig Wass Jánost és Györgyöt Bethlen Gábor itteni részükben megerősíti.
 
[[1662]]-ben a Buda család is birtokosa, akik közül [[1664]] Buda Miklós és temesvári Rácz János részbirtokosok itt és még [[1721-ben is Pasisi Pap György mellett a Buda családnak is van itt birtokrésze.
 
[[1749]]-ben birtokosai báró Jósika Mózes és József, Thoroczkai Péter özvegye, Inczédi Sámuel és az egy telkes Buda család 58 fővel 16 telken.
 
[[1754]]-ben Mária Terézia királynő a Keresztesi utódoktól visszaszerzett birtokot Pasis Pap Györgynek, dobrai főesperesnek három nemzedékre adományozta.
 
[[1866]]-ban nemesi jogú birtokosai a Buda, Borodi, Pap, Mán és Pogyina család tagjai voltak.
 
[[1910]]-ben 1566 lakosából 5 magyar, 48 német, 1496 román volt. Ebből 341 görög katolikus, 1175 görögkeleti ortodox, 48 izraelita volt.
 
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szolnok-Doboka vármegye]] Magyarláposi járásához tartozott.
 
==Nevezetességek==
* Görög keleti templomát [[1770]]-ben építették kőrisfából és Szent Paraszkiva tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet [[1831]]-től vezetnek.
* Görög katolikus, templomautóbb [[1896Szent arkangyalok-fatemplom (Nemesbudafalva)|ortodox temploma]] 1896-ban kőböl épült, [[Szent Mihály]] és [[Gábor arkangyal|Gábor]] tiszteletére.
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Források==
* {{SzDob|ALL}}
* {{Tekintő}}
 
==Hivatkozások==
{{portál|Erdély|-}}
 
[[Kategória:Máramaros megye települései]]
]]